A TOP PLUSZ EGÉSZSÉGES UTCÁK program keretében a III. kerületi Önkormányzat a Hunor utca és Mókus utca fejlesztésével tervez indulni. A pályázaatokat 2024. szeptemberben adjuk be és várhatóan év végére lesz eredmény. Nyertes pályázat esetén a Mókus utca burkolatai, illetve az utca teljes koncepciója megújulhat: új zöldterületekkel, utcabútorokkal válik majd egészségessé és zöldebbé.
Miért lett az utca Mókus utca?
A Mókus utca – eredetileg Eichhorn Gasse – egy vendégfogadóról kapta részben a nevét, amelyet írásos források már 1725-ben is említenek, 1748-ban említik meg a mókust ábrázoló cégérét is. De vajon honnan ered a MÓKUS elnevezés? Óbuda 1659-1766 között a Zichy család földesurasága alatt volt. A Zichyek címerében egy szarvasagancs látható, amely több óbudai barokk emléken felfedezhető (pl. Flórián szoborcsoport). Zichy Miklós gróf felesége Berényi Erzsébet volt, aki férje halála után (1758) ügyesen vezette a hatalmas óbudai uradalmat. A Berényi család címerállata egy aranymakkot tartó mókus volt, amely szintén több helyi barokk szobron (az említett szoborcsoporton és a főplébánia előtt álló szobrokon is) látható. Innen kapta tehát nevét a Mókus utca.
Krúdy és a Mókus utca
Krúdy Gyula 54 éves korában hunyt el, és élete utolsó három évét töltötte Óbudán. Gyakori vendége volt az itt található vendéglátóhelyeknek, mint például a Kéhli vendéglőnek. Krúdy Gyula mellszobra a vendéglő melletti kis parkban, az Óbudai Társaskör patinás épületének hátső kapuja közelében található.
Krűdy élete végén elszegényedett, írásait már nem nagyon keresték, Óbudán utaltak ki neki szerény hajlékot. Ez a pár szoba ma a Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum része, a Korona tér 1. sz. épületben. Krúdy dolgozószobája és a család ebédlője a Múzeummal együtt ma is látogatható, itt képek, plakátok mutatják be az író életét.
A Vendéglátóipari Múzeum 1966-ban nyitotta meg kapuit. Bemutatja a XIX. század végi és a XX. század eleji polgári otthonokat. Szép ebédlők, konyhák különféle akkori edényekkel, cselédszoba, éléskamra csipkés polcokkal láthatók, kis kialakított utcácskákban régi boltok találhatók, pl. A Fekete Kutya drogéria, Stühmel csokoládébolt, fűszeres – itt egy érdekesség állt, egy petróleumhordó kis csapokkal, rajta felirat jelezte, hogy mennyit lehet egyes csapokon kiengedni, ha a háziasszony betért petróleumért a lámpásokhoz.
A népzenei oktatás felemelkedése Óbudán
Az Óbudai Népzenei Iskola alapításának előzményei Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenekutató tevékenységéig nyúlnak vissza. Tudományos munkájuknak köszönhetően egyértelművé vált, hogy a parasztság által megőrzött zene a magyar nép zenei anyanyelve. Budapesten 1972-ben kezdte meg működését az első táncház. Rögtön fölmerült azonban a hangszertanulás problematikája hisz az addig „csak” tudományos munkával foglalkozó népzenekutató szakemberek azzal szembesültek, hogy tömegével keresik őket műkedvelő fiatalok tanácsért, hangfelvételekért.
1975-ben Till Ottó, a III. kerületi Mókus utcai Zeneiskola igazgatója zeneiskoláján belül önálló népzenei tagozatot indított el. A népzenei tagozat első tanévében mindössze három hangszert: furulyát, cimbalmot és citerát lehetett tanulni. Ennek részben az volt az oka, hogy a többi hangszer esetében (beleértve még a népi vonósokat is) egyszerűen nem volt még olyan szakember, aki felkészült lett volna a feladatra. Az 1975-ös alapítást követően néhány „vándorév” után 1982-től 2012-ig, harminc esztendőn keresztül egy Nagyszombat utcai bérház földszinti helységeiben működött az intézmény. Az eredetileg óvodának és bölcsődének kialakított nagyobb helységek farostlemez elválasztó falakat kaptak, minimális hangszigeteléssel. Az áldatlan állapotokkal Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tökéletesen tisztában volt és folyamatosan kereste a lehetőségeket, míg végül 2012-ben az Óbudai Népzenei Iskola egy ideális küllemű, méretű, és céljaira átalakított épületbe költözhetett, a Mókus utca 20. szám alá. Azóta is neves oktatási intézményként működik a Népzenei Iskola, tovább őrizve és terjesztve a népzenei hagyományokat. Az ország egyetlen, népzene fókuszú, önálló oktatási intézménye, egykori és jelenlegi tanárai közül négyen kaptak Kossuth-díjat, hárman a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, hárman Junior Príma-díjasok.
A Klarissza kolostor romjai
A klarissza kolostort Károly Róbert felesége, a lengyel származású Łokietek vagy Piast Erzsébet alapította 1334-ben. Más királynékkal szemben Erzsébet nem vonult kolostorba 1342-ben a férje halála után, hanem jelentős politikai szerepét megőrizte egészen 1380-ban bekövetkezett haláláig. Eközben 1342 és 1382 között a fia, I. Nagy Lajos ült a magyar trónon. Erzsébet királynét végül itt, a klarissza kolostor Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra, melynek feltárásakor egy erősen megbolygatott sír is előkerült.
A XXII. János pápa által engedélyezett templom 1343–1346 között épült, majd 1356 után kolostorral bővült. A magyarországi klarissza kolostorok központjának pusztulása 1541 utánra tehető. A jelenlegi Mókus utcában található kolostorban őrizték Erzsébet királyné házi oltárát, ami jelenleg a New York-i Metropolitan Múzeumban látható. Az egykori kolostor romjai ma az Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola udvarán találhatók, a látogatás az iskolával egyeztetendő.
Mit profitálhatunk az utca fejlesztéséből?
A Mókus utca különleges közterület, hiszen lakóházai alig vannak, az Óbudai Társaskör melletti kis lakóház is a Kiskorona utcából nyílik, illetve egy Lajos utcai lakótömb ablakai néznek az utcára. E közterület azonban, ahogy azt eddig is részleteztük, tele van igen fontos és megőrzendő történelmi és várostörténeti emlékekkel, illetve oktatási intézményekkel, tehát az utca sűrűn látogatott.
Az utca fejlesztése bizony sok kerületben élő családnak jelentene előrelépést, akik a környékről az intézményekbe hozzák a gyerekeket. A Mókus utcában található egy Bölcsőde, egy Óvoda és az Andor Ilona Ének-Zene Általános Iskola is, tehát számos család, szülők és gyerekek, napi szinten látogatják az itt található épületeket. Az Óbudai Társaskör színvonalas és népszerű kulturális programokat biztosít, épülete védettséget élvez, és szerves része a Krúdy-negyed hangulatának.
Az utca fejlesztése és egészséges utcává válása lehetővé tenné, hogy a gyerekek egészséges, zöld, biztonságos és gyalogosbarát közterületen keresztül érkezzenek meg nap, mint nap a gyermeknevelési és oktatási intézményekbe, valamint az itt található kulturális és történelmi értékek méltó megközelítése is biztosított legyen. Ez vélhetőleg még több látogatót vonzana a közterületre és népszerűsítené a kiemelten védendő kulturális és építészeti örökséget.