Mi ez az egész? (Rövid összefoglaló)
A parti föveny és a Nánási-Királyok útja között jelenleg változtatási tilalom van érvényben. Ez azt jelenti, hogy új építési engedélyeket nem ad ki az önkormányzat, vagyis csak olyan építkezések indulhatnak meg, amelyekre az engedélyt még 2016. október 15. előtt kiadták.
Változtatási tilalmat csak átmenetileg lehet elrendelni, és ebben az átmeneti időszakban meg kell alkotni az új építési szabályzatot. Ezt kezdte most meg Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, és ehhez hívjuk partnernek mindazokat, akik ebben szívesen részt vesznek.
Az építési szabályzat a „lehetőségek térképe”. Ezzel szabályozza az önkormányzat, hogy mi az, amit lehet építeni, és mi az, amit nem. Meghatározza például, hogy
– egy területen milyen telkeket lehet kialakítani (legkisebb és legnagyobb telekméret stb.)
– a telkeken milyen funkciójú épületeket lehet építeni (például üdülőépületet, kereskedelmi- vagy sportcélú épületet, karbantartó műhelyt stb.),
– ezen épületek maximum mekkorák lehetnek (beépítési százalék, épületmagasság stb.)
– és még számos olyan dolgot, ami egy jövőbeni változtatás során megszabja a tulajdonos (és az általa megbízott építész) számára bármely építési engedély köteles beruházás kereteit.
Az építési szabályzat elkészítése egy hosszú folyamat, ami 2018 nyarán indul, és nagyjából két évet vesz igénybe. A tervet készítő városépítészek, táj- és kertépítészek, közlekedési és közműves szakmérnökök először egy részletes megalapozó vizsgálatot készítenek, majd elkezdik kidolgozni a szakmai javaslatukat. Ennek során rengeteg hivatalos szervvel kell konzultálniuk, amelyek mind alaposan megvizsgálják a beadott munkarészeket, és módosítási javaslatokkal élnek, mielőtt engedélyt adnának a véglegesítéshez.
Egy sokszereplős és soklépcsős folyamatról van tehát szó, amiben különösen hangsúlyos szerepet szeretnénk adni a „nem szakmai” véleményeknek is. Ez azt jelenti, hogy mindenkit – ittlakókat, üdülőket, parthasználókat, civil és gazdasági szereplőket, tulajdonosokat, vagyis bárkit, aki úgy érzi, hogy érinti a változás és van véleménye – szeretettel látunk ebben a közös gondolkodásban. A bevonásra kérdőívek és tervezési alkalmak formájában kerül majd sor. Az első kérdőív 2018. szeptember 30-ig tölthető ki, ezt – várhatóan még az ősz folyamán – egy tervezésindító találkozó követi majd. A további menetrendet is ekkor fogjuk tudni tisztázni.
Az alábbiakban – kérdés-felelet formában – a közös munkával kapcsolatos információkat adunk át. Amit itt olvashat, az csak egy része egy még több “rómais” témát érintő összefoglalónak, amit az önkormányzat néhány hónapja készített, és amit ide kattintva lehet elérni. A mi témánkhoz nem közvetlenül tartozó, de sokakat érintő kérdések (például a gátról és az árvízről) csak abban találhatóak meg.
Az itt elérhető GYIK természetesen bővül majd a beérkező kérdések, felvetések alapján.
Mi jelenleg a Római-parton található ingatlanok övezeti besorolása?
A Római-part jelentős területe az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata (ÓBVSZ) alapján üdülőterületek (Ü-III-A, Ü-III-K, Ü-III-N/1, Ü-III-N/2) építési övezeti besorolásba tartozik.
Milyen övezetekbe tartozott korábban a Római-part területe, mióta üdülőövezet?
Az 1914-es szabályzat és övezeti terv szerint már építési övezet volt! Az 1940-es szabályzat szerint beépítésre kijelölt VII-es jelű építési övezetbe tartozott.
Az 1976-ban elfogadott Általános Rendezési Terv szerint a Római part szinte teljes területe beépítésre szánt 21-es jelű, üdülőterület építési övezetbe tartozott.
Budapest Főváros Tanácsának 1/1981. sz. rendelete továbbra is 21-es jelű építési övezetbe sorolta a területet. E szerint a Duna menti üdülőterület, üdülőépületek és sportépítmények elhelyezésére szolgált, 20%-os beépíthetőséggel, 13,5 méteres homlokzatmagassággal. Az építés nem volt részletes rendezési terv (RRT) elkészítéséhez kötve, beépíthető volt Melléképületként csónaktárolót és javítót, valamint árusítópavilont lehetett elhelyezni. Egészen 1986-ig volt így, amikor is Budapest Főváros Tanácsának 5/1986. (XI.30.) rendelete RRT készítéséhez kötötte az övezet területén építési telek, építési terület kialakítását, azokon új építmények elhelyezését.
Az 1981-1986 közötti időszakban megváltozott az üdülőépület fogalma, és a közfelfogásban is elkezdett átalakulni.
1981-ben a fogalommagyarázat szerint üdülőépület: az egy üdülőegységet tartalmazó üdülő, a több önálló üdülőegységet tartalmazó társasüdülő, valamint a közületi szervek üdülőszállói. Az akkori fogalmak szerint a társasüdülőben egy egységért akár többen fizetnek, és heti vagy kétheti bontásban használják ezeket a társtulajdonosok pihenésre.
1986-ban már nincs semmilyen megkülönböztetés, üdülőépület: kizárólag vagy túlnyomó részben üdülőegységet tartalmazó épület.
Mikor készült Részletes Rendezési Terv a Római-part területére?
Az 1986-ban előírt kötelezettségnek megfelelően a területre Részletes Rendezési Terv (RRT) készült, melyet 1997-ben hagytak jóvá. (R-43109 sz.) A tervezés 1992-ben indult, de az akkori gát tervei nem készültek el időben, így tolódott az elfogadás.
A tervből megtudható, hogy 1992-ben a telkek tulajdonosi köre 90%-ban a vállalati és szövetkezeti körből, vagy állami tanácsi tulajdonosokból áll. Az 1992-1997 között eltelt időszak politikai és privatizációs eseményei hatására sok nagyobb telek magántulajdonosok vagy magántársaságok kezébe került, így kb. a területek 50%-ának tulajdonosa megváltozott. A leírás szerint a folyamat ekkor még nem fejeződött be, ahogy ezt a mára kialakult tulajdonviszonyok is mutatják. Az RRT alapján a területen üdülőépületek, sportépítmények, továbbá kemping és üdülőtábor elhelyezésén túl panzió és turistaszálló, alapfokú sportoláshoz, rekreációhoz kapcsolódó intézmény, közösségi célú vízitelep, közösségi célú spottelep, valamint az ezekhez kapcsolódó ellátó, szolgáltató építmények épületei voltak építhetők.
Fentieknek megfelelően az RRT elfogadásáig, azaz 1986. XI. 30.-1997.XII.10. között új épület nem volt építhető. Az RRT elfogadásával vált újra jogilag beépíthetővé a terület.
Az RRT-ben még vélhetően kártalanítás nélkül lehetett volna meghatározni az üdülőegységek számát, vagy korlátozni az elhelyezhető funkciókat, azaz szigoríthattak volna az előírásokon.
Milyen előírások vonatkoztak 1997 után a Római-part területére?
Időközben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest Településszerkezeti Tervét 1997-ben, mely a területet továbbra is üdülőterület területfelhasználási egységbe sorolta. A TSZT alapján a Főváros megalkotta a Fővárosi Szabályozási Kerettervet (FSZKT), és Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatát (BVKSZ), melyek 1999. január 1-én léptek hatályba, és a területet beépítésre szánt üdülőterület keretövezetbe sorolták. Az övezet területén:
- üdülőépület,
- szálláshely-szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei,
- üdülőtábor,
- kemping,
- sportépítmény
- olyan intézmény, amely az üdülőfunkciót nem zavarja és terhelése nem lépi túl az üdülőterület környezetterhelési határértékeit
- az üdülőterület ellátását szolgáló, maximum 500 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület
volt elhelyezhető.
Az új fővárosi terveknek megfelelően készült el és fogadták el Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát (ÓBVSZ), mely 2001.XI.30.-án lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1997-es RRT hatályát vesztette.
Az ÓBVSZ a területet továbbra is üdülőterület építési övezetbe sorolta. Az ÓBVSZ 116. §-a a korábbi RRT „használható” előírásait magába foglalta a BVKSZ keretszabályainak figyelembevételével.
Milyen épület építhető a Római-parton?
Az ÓBVSZ 116. § (3) bekezdése alapján a tárgyi övezetek területén az alábbi funkciók helyezhetők el:
- a) üdülőépület,
- b) kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület,
- c) üdülőtábor, kemping,
- d) sportépítmény,
- e) vízisport építménye, csónaktároló, csónakház,
- f) vízisportot kiszolgáló karbantartó műhely,
- g) legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi létesítmény,
- h) önálló vendéglátó épület,
- i) rekreációt szolgáló egyéb közösségi építmény,
- j) művelődési és kulturális épület,
- k) közösségi szórakoztató épület,
- l) mélygarázs
A (4) bekezdés alapján, az övezetek területén
- a) lakóépületet vagy – a szolgálati lakás kivételével – lakófunkciót tartalmazó épületet,
- b) önálló, nem a rekreációs vagy közösségi létesítményt kiszolgáló irodaházat,
- c) nem az idegenforgalmat vagy a rekreációt szolgáló közintézményt,
- d) üzemanyagtöltő állomást önállóan vagy egyéb rendeltetésű épületben, illetőleg kocsimosót,
- e) ipari, kisipari épületet,
- f) önálló, nem a fő rendeltetési egységet szolgáló raktárépületet,
- g) nagykereskedelmi épületet, illetőleg rendeltetési egységet
elhelyezni, ilyen célra meglévő épület funkcióját megváltoztatni nem lehet.
Lehetne-e szigorúbb építési előírásokat meghatározni a Római-part területére és ez jár-e kártalanítási kötelezettséggel?
Az Étv. 30. § (1) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
Korlátozási kártalanítás megállapíthatóságához tehát szükséges egyrészt az, hogy a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv megváltoztassa vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját, és ez a változás kárt okozzon.
A korlátozási kártalanítás kizárólag abban az esetben merülhet fel, ha a helyi építési szabályzat hátrányosan változtatja meg az ingatlanra vonatkozó építési jogaikat.
Az Étv. szerinti korlátozási kártalanítás iránti igény érvényesíthetőségének a fentiek alapján egyik feltétele, hogy az építési jogok korlátozásakor az igény előterjesztője már tulajdonos legyen. Így korlátozási kártalanítást is csak olyan korlátozás esetén kérhet az ingatlan tulajdonosa, ami akkor került bevezetésre, amikor már tulajdonos volt.
Az irányadó bírói gyakorlat értelmében az építési szabályoknak az ingatlan tulajdonosára kedvezőtlen, hátrányos megváltozásával összefüggésben korlátozási kártalanítás csak a forgalmi érték csökkenése esetén ítélhető meg.
Az Étv. 30. § (3) bekezdése pedig tovább pontosítja az 30. § (1) bekezdése szerinti főszabályt és előírja, hogy a tulajdonos kérelmére a korlátozási kártalanítás akkor jár „… Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére…”
Miért nem lehet a Római-partot olyan övezetbe sorolni, hogy ne lehessen üdülőnek álcázott lakóingatlanokat építeni?
A terület olyan más övezetbe sorolása, ahol a jelenleg megengedettnél kevesebb funkciójú épület építhető, kimeríti az Étv. 30. § (1) bekezdését, tehát a tulajdonosokat ez esetben kártalanítás illetheti meg. Ennek mértéke a terület egészére vetítve milliárdos nagyságrendűre tehető, amely meghaladná a III. kerületi önkormányzat teherbíró képességét.
Kinek van építési engedélyezési hatásköre a Római-parton?
Első fokú kiemelt építésügyi hatósági, ezen belül építési engedélyezési hatáskörrel – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal rendelkezik. A Kormány általános építésügyi hatóságként a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.
Fenti jogszabályi rendelkezések értelmében a kerületi önkormányzat polgármestere nem rendelkezik építésügyi engedélyezési hatáskörrel és így nem dönt az építési engedély kérelmekről.
Megtagadható-e bármilyen építési engedély a Római-parton?
A benyújtott építési engedély iránti kérelmeket a benyújtáskor hatályos jogszabályok figyelembevételével kell az építésügyi hatóságnak elbírálnia. Amennyiben az eljárási jogszabályokban előírtaknak, valamint a hatályos építési előírásoknak megfelel a kérelem és annak mellékletei, ha valamennyi érintett szakhatóság hozzájárulását adta, úgy az építési engedély iránti kérelmet a hatóság nem tudja megtagadni.
Az építési előírások többek között meghatározzák azt is, hogy milyen funkciójú épületek helyezhetők el. Egyértelmű a szabályozás, hogy az üdülő övezetbe tartozó ingatlanokon lakófunkciót nem lehet engedélyezni, így lakóépületre, illetve lakásokra építési engedély nem adható és nem is lett kiadva ilyen engedély.
Történt-e engedély nélküli építkezés a Római-parton?
Az elmúlt évek során új épület engedély nélküli építésével kapcsolatban nem indultak építésrendészeti ügyek. Néhány esetben előfordult, hogy engedélyezett épületet építettek engedélytől eltérően, illetve közterületen történtek engedély nélküli terasz, pavilon kialakítások, illetve meglévő épületeknek építési engedélyhez kötött engedély nélküli átalakításáról is van tudomásunk. Ezek között volt pl. olyan ingatlan is, melyen a 90-es években a meglévő főépületet (mely lakóépületként volt a tulajdoni lapon bejegyezve) engedély nélkül alakították át, engedélyhez kötött építési munkákat végezve, engedély nélkül.
Milyen vádak érték a III. kerületi Építési Hatóságot, és mi igaz ezekből?
Építési engedélyt adott ki a hatóság lakóparkra: Ezzel szemben az igazság az, hogy a Római part teljes, üdülő övezetbe tartozó területén lévő üdülőépületek építési, használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyei – melyekhez a jogszabályokban előírt érintett szakhatóságok hozzájárulásukat adták – az ÓBVSZ üdülő övezetre vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kerültek kiadásra.
Az építési hatóság utólag, fennmaradási engedélyekkel legalizálja a szabálytalan építkezéseket: Ezzel szemben az igazság az, hogy 2007-ben történt egy teljes körű felülvizsgálata a római parti ingatlanoknak és ennek során azon ingatlanok esetében, ahol az építésügyi hatóság által üdülő épületekre kiadott használatbavételi engedéllyel szemben lakások kerültek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, az építésügyi hatóság jelzéssel élt az ingatlan-nyilvántartási hatóság felé és ennek következtében a bejegyzések javításra kerültek, ezt követően sem kerültek kiadásra fennmaradási engedélyek lakófunkciójú épületekre.
Az építési hatóság nem tart ellenőrzést a Római parti ingatlanok beépítésével kapcsolatban: Ezzel szemben a jogszabályváltozások következtében 2013. január 1-től a szabálytalan építési munkával kapcsolatos építésrendészeti eljárás az építésfelügyeleti hatóságok, míg az épületek jókarbantartási kötelezettségének ellenőrzése először az építésfelügyeleti, majd 2017 júliusától a fővárosi kormányhivatal kerületi hivatalainak építésügyi hatóságai hatáskörébe tartozik. Valamennyi szabálytalan építési tevékenységre vonatkozó bejelentést haladéktalanul megküldte hatóságunk a hatáskörrel rendelkező építésfelügyeleti hatóságnak intézkedésre. Azon esetekben, ahol az építésfelügyeleti hatóság a bejelentett szabálytalan építési munkával kapcsolatban a jogszabályi előírásokkal szemben nem tette meg a szükséges intézkedéseket, ott ismételt bejelentéssel, jelzéssel éltünk, mert a hatályos előírások „csak” erre adnak lehetőséget hatóságunk számára. Fentiek alapján nem igaz az az állítás sem, hogy az építésügyi hatóság nem intézkedett.
Az építési hatóság bizonyos érdekeltségi körbe tartozó vállalkozóknak adott építési engedélyt lakóparkra a Római parton: Ezzel szemben az igazság az, hogy az építésügyi hatóság 2013. január 1-től hatályos jogszabályi előírások értelmében nem vizsgálja, nem vizsgálhatja az építtetők építési jogosultságát, azzal az építtetőnek az elektronikus építési napló megnyitásakor kell rendelkeznie. Ennek alapján a Római parton is ezen időpontot követően üdülőkre, üdülőparkokra benyújtott építési engedély kérelmek elbírálása során az ingatlanok bejegyzett tulajdonosai, az építtető és az ÉTDR-ben megnevezett meghatalmazott személye válik a hatóság számára ismertté. Az építési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően kezdhető meg az építési kivitelezési tevékenység. Az építtető az építési napló készenlétbe helyezését követően adja át az építési munkaterületet a fővállalkozó kivitelezőnek, így az építési naplóban itt jelenik meg először a kivitelező neve. Fenti jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével lefolytatott építési engedélyezési eljárások során az építésügyi hatóság a majdani kivitelező személyétől függetlenül, a hatályos jogszabályok betartásával adta ki (és adja majd ki a változtatási tilalom megszűnését követően) az építési engedélyeket a Római parton is az üdülőkre, üdülőparkokra.
Terveztek-e üdülőnek álcázott lakóépületeket a Római-partra?
Építési engedély iránti kérelmet csak üdülőre vonatkozóan adtak be az építtetők az építésügyi hatósághoz. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (OTÉK) nem tesz különbséget a lakások és üdülők között az épületek és helyiségek műszaki paramétereire és egyéb építési előírásaira vonatkozóan. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI tv. nem tiltja, hogy valaki az üdülőépületnek épült épületbe állandó lakcímmel bejelentkezzen és jogszabály nem tiltja, hogy valaki üdülőben életvitelszerűen lakjon.
Lehet-e üdülőépületben életvitelszerűen lakni?
Igen, tekintettel arra, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (OTÉK) nem tesz különbséget a lakások és üdülők között az épületek és helyiségek műszaki paramétereire és egyéb építési előírásaira vonatkozóan, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI tv. sem tiltja, hogy valaki az üdülőépületnek épült épületbe állandó lakcímmel bejelentkezzen.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) értelmében: a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.
Ha az üdülő a fenti feltételeknek megfelel, akkor ott lakóhelyet létesíthet, de attól az ingatlan-nyilvántartásban az üdülőként engedélyezett és használatba vett rendeltetési egység nem válik lakássá.
Mikor épültek a Római-parti lakóépületek?
A pontos építési idejükről nincs adatunk, de annyi ismert, hogy zömében a múlt század első felében épültek. Fontos megjegyezni, hogy a Római-part már egy 1914-es szabályzat és övezeti terv szerint is építési övezetbe tartozott. A Fővárosi Tanács 1959-ben elfogadott Városrendezési Szabályzata üdülőterületek – táj- és természetvédelmi követelményeket kielégítő lakó- és üdülőépületek számára kijelölt – övezetbe sorolta a területet. Egyértelműen csak az 1976-ban hatályba lépett újabb Városrendezési Szabályzat tiltotta meg a lakóépület építési lehetőséget a Római parton.
Mikor szűntek meg csónakházak a Római-parton?
Az összes csónakház 2006. előtt szűnt meg: Vadkacsa (2003), Május 1. (2003), Vöcsök I. (2005), Vöcsök II. (2005), Sport (2002 előtt), Kócsag I. (2002), Kócsag II. (2002). A nagyobb társasüdülők építése, és a csónakházak bontása tehát 2001-2002-ben kezdődött el. Már az első építési illetve bontási engedély kiadásakor meg lehetett volna hozni a döntést a Római-part rendezését illetően.
Mit jelent a változtatási tilalom?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. (továbbiakban: Étv.) 20.§ (1) bek. értelmében az érintett területre változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig.
Mikor rendelhető el változtatási tilalom egy területre?
A helyi építési szabályzat készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.
A változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
Mikor és miért lett elrendelve változtatási tilalom a Római-part területére?
- év nyarán az új Római parti védmű nyomvonalának kijelöléséről szóló 2385/2011.(08.31.) számú fővárosi döntés kapcsán önkormányzatunk a Római part területére Kerületi Szabályozási Terv készítésébe kezdett. A Római part KSZT elkészíttetését önkormányzatunk elsősorban a part mentén tervezett mobil árvízvédelmi gát jogszabályi hátterének megteremtéséért indította. A tervezési munka volumene és a Római parti védművel kapcsolatos folyamatos egyeztetésekre tekintettel Bús Balázs polgármester kezdeményezésére, 2012. szeptember 27-i ülésén a Képviselőtestület úgy döntött, hogy a Római-part tervezéssel érintett területére kerüljön változtatási tilalom elrendelésre a KSZT készítésének idejéig.
A KSZT egyeztetését az akkor hatályos Építési törvény (Étv.) előírásainak megfelelően kezdte meg önkormányzatunk.
Időközben több jogszabályi változásra került sor, mely jelentősen befolyásolta a KSZT további menetét:
- Az egyik ilyen változás, hogy a évi CXC. törvény alapján a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek.
- Ezzel párhuzamosan az Étv. módosítására is sor került, melynek 62.§ (7) bek. 4. pontja felhatalmazta a fővárosi önkormányzatot, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek területére Duna-parti építési szabályzatot állapítson meg az új fővárosi településszerkezeti tervvel, valamint a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban.
- Ez azt jelentette, hogy az új fővárosi Településszerkezeti Terv és Fővárosi Rendezési Szabályzat elfogadása után már csak a Fővárosi Önkormányzatnak van lehetősége a területre KSZT-t készíteni. A későbbi szabályozási átfedések elkerülése érdekében a Római-part KSZT területének Duna-part felől történő csökkentéséről döntött a Képviselőtestület 889/2013.(XII.18.) határozatával.
- A Fővárosi Önkormányzat 2013. évben megkezdte az új fővárosi Településszerkezeti Terv és Fővárosi Rendezési Szabályzat egyeztetését, továbbá a Római parti védmű engedélyezési terveinek elkészíttetését. Az Étv. alapján a TSZT-t határozattal, az FRSZ-t rendelettel kellett volna jóváhagynia a Fővárosi Közgyűlésnek 2014. június 30-ig, azonban arra határidőben nem, csak 2015 januárjában került sor.
Miért oldotta fel a tilalmat a III. kerületi Önkormányzat?
A KSZT készítése a tervezési szerződés megkötése után az előző pontban ismertetett körülmények, jogszabályi módosulások, valamint a megindult fővárosi tervezési folyamatok és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt változó intenzitással folyt. A KSZT készítésének elhúzódása a változtatási tilalom idejének kitolódását eredményezte, mely a Római-parton számos negatív következménnyel járt.
Az építési és építésfelügyeleti hatósági hatáskörök szétválasztásával az épületek jókarbantartási kötelezettségének ellenőrzése az építésfelügyeleti hatóságok feladatkörébe került. Ezen feladatokat az építésfelügyelők a jelentős túlterheltségük miatt nehezen tudják ellátni, így ritkábban kerülhetett sor egy-egy terület ellenőrzésére. A Római-parton az épületek állapotának leromlásánál ez a probléma fokozottabban jelentkezett, mivel a fennálló változtatási tilalom miatt az ingatlantulajdonosok a jókarbantartásra még kevesebb figyelmet fordítottak. Ennek oka lehet, hogy az Étv. 22. §-a szerint a változtatási tilalom alá eső területen a tilalom hatálya alatt telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő beruházást végrehajtani nem szabad. A jogszabály ez alól felmentést csak az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre ad, így a tulajdonosok csak a közvetlen állékonyságot veszélyeztető állapot esetén tesznek intézkedéseket.
Nagyobb átalakításba, helyreállításba az ingatlantulajdonosok nem tudtak a változtatási tilalom fennállása alatt fogni, holott jókarbantartási kötelezettséggel a Római-parton legalább 15 ingatlan volt érintett.
A körülményeket mérlegelve indokolttá vált a Római-part területére elrendelt változtatási tilalom feloldása, melyről a Képviselő-testület 2015. január 16-i ülésén döntött. Az Étv. alapján 2015. szeptember 27-én egyébként is megszűnt volna a tilalom.
Mikor és miért rendeltek el újabb változtatási tilalmat a Római-part területére?
2016. október 10-én Tarlós István főpolgármester és Bús Balázs polgármester kezdeményezte a változtatási tilalom elrendelését a Római-parti gátépítéssel összefüggésben, tekintettel arra, hogy a gátépítés kapcsán több ízben is megalapozatlan ingatlanspekulációval kapcsolatos vádak érték a Fővárosi Önkormányzatot és Önkormányzatunkat.
Az elrendelést indokolta még az is, hogy az árvízvédelmi mű konkrét építésének ideje és műtárgyainak végleges nyomvonala még továbbra sem volt ismert, így ezen üdülőövezeti ingatlanokon folyó építési munkák akadályozhatnák ennek a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú beruházásnak a kivitelezési munkáit.
Ez esetben azonban már két ütemben került a változtatás tilalom a Római-parton elrendelésre, tekintettel arra, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos, azaz a fővárosi vagyonkezelésben lévő telkek esetében kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak van helyi építési szabályzat-alkotási, így változtatási tilalom elrendelésére vonatkozó jogköre. Mindezek értelmében önkormányzatunk 37/2016.(X.15.) önkormányzati rendeletével rendelt el a Bp. III. ker. Római part (23789) hrsz.-ú közterület-Nánási út – Királyok útja – Pünkösdfürdő u – Duna folyam által határolt területre változatási tilalmat, mely alól kivételt képeznek az Étv. 14/B. §-ában foglalt, azaz a Duna főmedrével közvetlenül határos ingatlanok. Ezen ingatlanok vonatkozásában Budapest Főváros Közgyűlése 34/2016. (XI. 3.) Főv. Kgy. rendelettel rendelt el változtatási tilalmat.
Mikortól hatályos a Római-partra elrendelt változtatási tilalom?
A 37/2016.(X.15.) önkormányzati rendelettel a Római partra elrendelt változtatási tilalom 2016. október 15-én 11.00 órakor, míg a 34/2016. (XI. 3.) Főv. Kgy. rendelettel elrendelt tilalom 2016. november 4-én lépett hatályba.
Meddig lehet hatályban a tilalom?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 21.§ (1) bek. értelmében a változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
Hányszor rendelhető el ugyanarra a területre változtatási tilalom?
Jogszabály nem korlátozza a változtatási tilalom elrendelésének számát.
Jár-e kártalanítás a változtatási tilalom idejére az érintett ingatlanok tulajdonosainak?
Az Étv. 30. § (5) bek. értelmében: Nem jár kártalanítás a 21. § szerinti változtatási tilalom esetében.
Milyen építési munkák végezhetők a változtatási tilalom hatálya alatt?
Az Étv. 22.§ (1) bek. értelmében: A változtatási tilalom alá eső területen – a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével – telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.
Az Étv. 20.§ (7): a tilalom nem terjed ki:
- a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre,
- b) a korábban gyakorolt használat folytatására,
- c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá
- d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra,
- e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre,
- f) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények elhelyezésére szolgáló területre.
Lehet-e építkezni jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában a tilalom ideje alatt?
Az Étv. 20.§(7) bek. a) pontja értelmében: a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre a változtatási tilalom hatálya nem terjed ki, tehát a fenti engedély birtokában folytatható az építési munka.
Lehet-e módosítani a jelenleg hatályos építési engedélyt a tilalom idején?
- Az Étv. 20.§(7) bek. d) pontja értelmében: az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra nem terjed ki a változtatási tilalom hatálya, tehát a jogerős és végrehajtható építési engedély módosítására van lehetőség, amennyiben a módosítás az engedélyezett beépítési paramétereket nem érinti, csak pl. tartószerkezeti változásra, stb. vonatkozik.
- Az Étv. 20.§(7) bek. a) pontja: lásd 60. pont
Lehet-e még jelenleg hatályos építési engedély hatályát meghosszabbítani?
- Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm. rend. 52.§-a értelmében: (6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta és az építési tevékenység megkezdése előtt akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg. Ebből következik, hogy amennyiben a változtatási tilalom hatálya alatt jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában nem kezdik meg az engedélyezett építési tevékenységet, úgy az építési engedély hatályát a tilalom idején nem lehet meghosszabbítani.
- Megkezdett építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha
- ba) az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, és
- bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
- bc) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült, vagy
- be) az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot.
- Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre a használatbavételi engedély még nem adható meg vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
- a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e.
Mely építési engedély kérelmeket érint a tilalom?
A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI. 8. ) Korm. rend. 10.§ (2) bek. értelmében. A kérelmeket az eljárási és anyagi jogszabályok rendelkezése alapján az eljárás megindításakor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.
Ennek értelmében, a változtatási tilalom hatályba lépését követően indult építésügyi hatósági eljárásoknál már figyelembe kell vennünk az elrendelt tilalmat és ennek megfelelően kell a benyújtott kérelmeket elbírálnunk.
Hány üdülőegységre adtak ki építési engedélyt a változtatási tilalommal érintett területen?
2000 – 2006. szeptember között: 2006. szeptember – 2017. szeptember között:
483 db üdülőegységre 217 db üdülőegységre, melyből 143 db épült meg
Ki jogosult a változtatási tilalom hatályossága alatt benyújtott építési engedély kérelmeket elbírálni?
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006-(XII.23.) Korm. rendelet szabályozza, hogy mely építésügyi hatósági ügyekben mely építésügyi hatóság jár el. A változtatási tilalom elrendelése nem befolyásolja az eljáró építésügyi hatóság hatáskörét és illetékességét, melyet minden eljárás során a hatóság köteles vizsgálni.
Lehet-e építési engedélyhez nem kötött átalakítási, felújítási, korszerűsítési munkákat végezni az érintett ingatlanokon meglévő épületeken?
Az Étv. 22.§ (1) bek. értelmében: A változtatási tilalom alá eső területen – a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével többek között építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad, de ugyanakkor ez az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre nem vonatkozik.
Mi számít állagmegóvó építési munkának, és mi az, ami már értéknövelő beruházásnak tekinthető?
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. (OTÉK) 1. sz. mellékletében lévő fogalom meghatározás 4. sz. pontja szerint:
Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.
Értéknövelő beruházás: az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli.
Fentiek alapján az állagmegóvás érdekében végzett pl. a homlokzati vakolat javítása állagmegóvásnak tekinthető, de egy homlokzat utólagos hőszigetelése, bár szintén nem engedélyhez kötött építési munka, már értéknövelő beruházásnak számít. Ha egy homlokzati nyílászáró cseréje során főbb műszaki jellemzőiben azonos nyílászáró kerül beépítésre – ha ez a csere tartószerkezetet nem érint – építési engedély nélkül végezhető és tekinthető állagmegóvásnak, de ha az új nyílászáró főbb műszaki jellemzőiben egy lényegesen korszerűbb szerkezetű a réginél, akkor az már értéknövelő beruházásnak számíthat.
Lehet-e legfeljebb 180 napig fennálló tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, a 312/2012.(XI.8.) Korm. rend. 1. sz. melléklet 14. pontjában felsorolt építményeket elhelyezni az ingatlanokon?
Nem lehet, ugyanis az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekre is vonatkozik a változtatási tilalom, mivel ezek is értéknövelő beruházásnak számítanak.
Lehet-e tereprendezési munkákat, illetve közműberuházásokat végezni a tilalom hatálya alatt?
Nem lehet, mivel a tereprendezés és közműberuházás szintén növeli az adott ingatlan értékét, valamint építési tevékenység nélkül nem indokolt ezeket a munkákat elvégezni. Az 1, 0 m-nél nagyobb tereprendezés szintén építési engedélyhez kötött tevékenység és az ÓBVSZ értelmében építési helyen kívül feltölteni telket nem lehet. A közmű beruházások végzése a már folyamatban lévő, és építési engedély alapján épülő beruházások esetén ellenben alapvető műszaki feltétel, hogy kiépítésre kerüljenek. A 66. és 67. pontban az értéknövelő beruház fogalma bővebben kifejtésre került.
A korábbi Római-parti változtatási tilalom 2015-ös feloldása óta adtak-e ki lakóépületre építési engedélyeket?
A 2015. év elején feloldott változtatási tilalom, valamint a 2016 októberében elrendelt változtatási tilalom közötti időszakban az építésügyi hatóság egyetlen lakóparkra, sőt egyetlen lakásra sem adott ki építési engedélyt, a kiadott valamennyi építési engedély (5 db) üdülőre vonatkozott. A benyújtott építési engedély kérelmeket a benyújtáskor hatályos jogszabályok figyelembevételével kell az építésügyi hatóságnak elbírálnia. Amennyiben az eljárási jogszabályokban előírtaknak, valamint a hatályos építési előírásoknak megfelel a kérelem és annak mellékletei, ha valamennyi érintett szakhatóság hozzájárulását adta, úgy az építési engedély kérelmet a hatóság nem tudja megtagadni. Ha az üdülő a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) értelmében: a polgár lakóhelye feltételeinek megfelel, akkor ott lakóhelyet létesíthet, de attól az ingatlan-nyilvántartásban az üdülőként engedélyezett és használatba vett rendeltetési egység nem válik lakássá. (Ezzel nyilvánvalóan a tiltakozó kérdezők is tisztában vannak, hiszen a résztvevők között az építési előírásokat jól ismerő tervező is található). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 22.§ (1) bek. értelmében: a változtatási tilalom alá eső területen többek között építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani sem szabad. Értéknövelő beruházás: az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli. Tehát az ingatlan tulajdonosok a meglévő épületeikre vonatkozó jókarbantartási kötelezettségük végrehajtása során – a változtatási tilalom időszakában – ha a fenti előírások szerint végzik a felújítási, karbantartási munkákat, akkor nem építhetnek be egy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező nyílászárót, jobb hőszigetelő képességgel bíró homlokzatvakolatot sem.
Egy-egy római-parti állami telekeladásról, itteni építési engedélyről, ki dönt, milyen kötelmek alapján?
Az elsőfokú építéshatósági ügyekben a kerületi jegyző jár el. Az engedélyezés során a vonatkozó összes építésügyi jogszabályt figyelembe kell venni. Amennyiben ingatlantulajdonosként az önkormányzat az építésügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül, akkor ezekben az ügyekben az eljáró hatóság – a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében – Bp. Főv. Kormányhivatal I. kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya. Ha bármely beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítanak, úgy az eljáró hatóságot a Kormány jelöli ki rendeletében.
Az állami telekeladásokról való döntés nem kerületi és nem fővárosi önkormányzati kompetencia. Az értékesítéshez kormányzati döntés szükséges, melyet az adott ingatlan vagyonkezelője készít elő.
A hullámtéren jelenleg hány állandó lakos van, illetve vannak-e lakóépületek a területen?
A hullámtéren jelenleg összesen 828 fő rendelkezik bejelentett lakcímmel. A 2002. augusztusi árvíz kapcsán készült egy kimutatás arról, hogy a Római-parton hány olyan lakáscélú ingatlan van, amelyeket az akkori jogszabályok szerint védeni kellett. Ez a lekért tulajdoni lapok tanúsága szerint összesen 39 ingatlan. A 39 lakáscélú ingatlanba bejelentett személyek száma összesen 106 fő volt 2002-ben. Mindezek szerint az üdülőterületen élnek jogszerűen olyan polgárok, akik élet- és vagyonbiztonságuk szavatolásáról gondoskodni kell.
Találhatók-e önkormányzati tulajdonú ingatlanok a Római-parton?
Igen, a III. kerület tulajdonát képezik a Duna partvonalával közvetlenül határos közterületek, melyek a 2012. évi CXC. törvény alapján 99 évre a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek, így a továbbiakban a Fővárosi Önkormányzat feladata a terület karbantartása és állagmegóvásának biztosítása. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában áll továbbá a Rozgonyi Piroska utca 36 sz. alatti vendégház, valamint a Rozgonyi Piroska utca 28 sz. alatti üdülőépület, mely jelenleg a Horváth „Indián” Pál által vezetett Óbudai Sportegyesület ingyenes használatában van.
Sajnos az elmúlt időszakban megjelentek olyan civil hangadók által jegyzett dokumentumok is (pl. a Lányi András-féle javaslat), melyek más – pl. a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. tulajdonát képező 60048 hrsz.-ú – ingatlanokat is III. kerületi önkormányzati tulajdonúnak feltételezik, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
Kié most a Római-part?
A Duna partvonalával közvetlenül határos közterületek ugyan Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában, de a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében állnak.
Milyen adókat kell fizetni a Római-parton?
A Római-parton lévő ingatlanok (üdülők) után építmény- és telekadó fizetési kötelezettsége van a tulajdonosoknak. 2017-ben az építményadó mértéke az üdülők és tárolók, valamint a nem magánszemélyek gépkocsi tárolója után (a törvényi maximumon meghatározva) 1846 Ft/m²/év, a kizárólag csónakházként funkcionáló felépítmények és a magánszemélyek gépkocsi tárolója után 400 Ft/m²/év. A telekadó mértéke magánszemélyek esetében 100 Ft/m²/év, nem magánszemélyek esetében 170 Ft/m²/év. A 2016. október 15-én elrendelt változtatási tilalom miatt 2017-ben 50 %-os adómentesség illeti meg az adóalanyokat telekadóban a Római-part – Nánási út – Királyok útja – Pünkösdfürdő út – Duna folyam által határolt területen.
A szálláshelyadók idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettek, melynek mértéke a szállásdíj 4 %-a. A Római-parton működő szállásadók által befizetett IFA bevétel nagyságrendileg évi: 8 millió Ft.
A forgalmi engedély szerint a Római-parton bejegyzett székhellyel, telephellyel, illetve állandó lakcímmel rendelkező adózókat a gépjárművek után adófizetési kötelezettség terheli.
- január 1-jén kerül bevezetésre a motoros vízi járműveket terhelő települési adó, melynek mértéke a motor teljesítményének és korának függvénye.
Ki kapja meg a Római-partról származó adó- és egyéb bevételeket?
Az adóalanyok által fizetett építmény- és telekadó, valamint a gépjárműadó 40%-a, illetve a szállásadók által beszedett idegenforgalmi adó a III. kerületi önkormányzat bevétele. A római-parti cégek, egyéni vállalkozók által befizetett iparűzési adó a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A Fővárosi Önkormányzat által beszedett iparűzési adó 47%-a azonban visszaosztásra kerül a kerületek számára.
A Közterület-használatokból befolyó összeg szintén a vagyonkezelő Fővárosi Önkormányzat bevétele.
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a parti ingatlanok elhanyagoltsága és a parti gát megépítése, illetve annak hiánya? Hogy lehet összekapcsolni a parti ingatlanok elhanyagoltságát a parti gáttal?
A Római-part jelenlegi legnagyobb problémája a terület árvízvédelmének megoldatlansága.
A III. kerületi önkormányzat egyértelmű célja, hogy a Római-part üdülőövezeti jellege megmaradjon. A rekreációs, a szabadidős, idegenforgalmi, sportolási funkcióját meg kívánja őrizni, és minden ilyen jellegű fejlesztést támogat a területen. Mindennek feltétele azonban a partszakasz védelmének biztosítása, e nélkül bármilyen további fejlesztés elképzelhetetlen.
Milyen fejlesztési elképzelései vannak Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának a Római-partot illetően?
Önkormányzatunk kifejezett szándéka, hogy a területen az üdülőövezet fenntartása mellett a rekreációs, szabadidős, turisztikai, sportolási funkciók meglétét megőrizze és fejlesztésüket elősegítse.
Erre tekintettel önkormányzatunk nem támogatja a Római-parton a lakófunkció megjelenését, illetve a terület bármilyen jellegű átminősítését.