67

A Kiscelli park közösségi tervezésének eredményeit itt foglaljuk össze:

Játszó/közösségi rész

Az előző alkalmon a felmerült négy helyszín közül a tervezésünknek is otthont adó középső tisztás melletti „katlant” választottuk ki a játszórész helyszínéül. Tájépítészeink erre a területre készítették tehát el javaslatukat, amiből már láthattuk, hogyan is nézhetne ki itt az új funkció. Ők egy elrendezési tervet és eszközötleteket hoztak most nekünk, amit elsőként „papíralapon” tekintettünk át (mielőtt közösen lementünk volna elképzelni a tervezett helyszínen is).

A javaslat egy izgalmas minikalandpark képét tárta elénk, ami maximálisan kihasználja az egyedi terepadottságokat. Ezen belül külön érdemes hangsúlyozni, hogy a meglévő fákat sem kell kivágni, sőt, azokat inkább szerves részévé teszi az új funkciónak. (Ahogy a tervezők elmondták, a bemutatott elrendezés a maximális eszközszámmal készült, tehát ennél több eszköz nem kerülhetne ide, de csökkenteni természetesen lehet.) A terv szerint

• a terepszint felett fából készült ösvény, „deck” vezetne, részben erre lennének felfűzve az eszközök, úgymint
  • csúszdák,
  • mászórámpa,
  • hálós mászóka,
  • csőcsúszda,
  • lombház,
  • kötéllétra,
  • mászófalacska,
  • hidak;
• a terepszintre kerülhetnének
  • rugós játékok,
  • faragott állatok (pl. vaddisznó),
  • függőágy, hintaágy,
  • fészekhinta,
  • függeszkedő,
  • feladat panelek;
• ivókút is kerülhetne a játszórészbe vagy annak közvetlen közelébe.
• a terv számolt padok kihelyezésével ;

A javaslat mellé más játszótereken készült előképeket is néztünk, majd egy érzelmektől sem mentes beszélgetés kezdődött a jelenlévők között arról, hogy a helyszínválasztás mennyire korlátozza a játszótér lehetőségeit. Be kellett látnunk – részben visszautalva az előző alkalomra -, hogy nem lesz olyan helyszín, amivel mindenki maradéktalanul elégedett lenne, és mivel múltkor a katlan lett a kompromisszumos választásunk, innentől már inkább arra kéne törekedni, hogy azt minél inkább a használati igényeknek megfelelően alakítsuk ki. Ennek érdekében ismét lesétáltunk, hogy immár a tervjavaslat ismeretében, annak megoldásait a helyszínre képzelve tudjunk további döntéseket hozni. Ezt a blokkot végül az alábbi megállapításokkal zártuk:

• A bemutatott koncepció önmagában mindenkinek nagyon tetszett, ebben egységes volt az álláspont. A tájépítészek ötletei kreatívak, a tájba illeszkednek, és egy olyan minikalandparkot hoznak létre, ami 3-4 (vagy néhányak szerint 10) éves kortól felfele nagyszerű terepe lehetne a játéknak.
• A burkolatnál fontos lenne valahogy megoldani, hogy ne egy sártenger jöjjön létre eső esetén.
• A közösségi tér jelleget erősíteni kéne, vagyis kéne olyan rész, ahol a felnőttek tudnak közösségi életet élni.
• A legkisebbeknek szóló játéklehetőségeket is növelni kellene. A leginkább hiányolt elem – amit a tervezők a terepviszonyok miatt nem nagyon tudtak betervezni – az a hinta volt.
• Mivel ez egy igen árnyas, mélyen fekvő rész, valamilyen mesterséges fényre is szükség lenne ahhoz, hogy sötétedés idején is ki tudjanak találni a játszótérről a használók.
• A továbblépés irányát úgy határoztuk meg, hogy a katlan bejárata előtti kis plató felé lehetne valahogy továbbhúzni a játszóteret, és itt jöhetnének létre azok az elemek (a közösségi tér, talán a hinta is), ami a fenti igényeket kielégíti. Ebben nehézséget jelenthet, hogy ezen a részen a történeti úthálózattal való összhang megteremtése nem lesz egyszerű (és mint emlékezhetünk, a park egy védettség alatt álló történeti kert), de tájépítészeink megígérték, hogy megpróbálnak valamilyen jó megoldást találni a problémára.

A park külső kapcsolatai

Ezután visszatértünk szokásos tervezőhelyünkre, és a gondolkodást a gyalogos megközelítés témájával folytattuk. Mint az sokszor elhangzott, a pályázat kötelező elemként írja elő számunkra a gyalogoskapcsolatok erősítését, és erre a környékbelieknek is konszenzusos igénye van. Most egy szakértővel, vagyis utas tervezővel vettük végig a tervezőközösség korábbi javaslatait, és azt is megbeszéltük, hogy ezek közül melyek a legfontosabbak.

• Legfontosabbnak a Kolostor utcai gyalogátkelőhelyet jelöltük meg. Ez a kastély nyugati oldalán húzódó sétány és lépcsősor folytatásában jöhetne létre, és persze jó lenne, ha az utca túloldalán lévő csatlakozások megerősítésével (járdák létrehozásával) is járhatna. Ezen a részen mindkét irányban van 40 méternél hosszabb belátható útszakasz, amire szükség is van a gyalogátkelő elhelyezésekor.
• Szintén jó lenne, ha a Folyondár utcában létrejönne gyalogátkelőhely. Ennek legoptimálisabb helyszíne a Folyondár u. 26. előtti terület, ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy akkor érdemes erre áldozni, ha a park megfelelő feltárása ebből az irányból megtörténik. Jelenleg is járnak be ebből az irányból egy nagyon meredek ösvényen, ezt lépcső válthatná ki (lásd lentebb).
• A parkolási problémák kapcsán is megnéztük a lehetőségeket. A Kolostor utca park felőli oldalán elméletileg megvalósítható a bővítés párhuzamos parkolóhelyek kiépítésével és járdaépítéssel., ahogy a Folyondár utcai részen is lenne lehetőség valamekkora bővítésre. A Doberdó utcában a korábban javasolt süllyedőpoller technikailag megvalósítható. a szintén javasolt féloldalas gyalogos felüljáró (a parkoló felől) szintén megvalósítható, de ennek várható költségei a szakértő szerint legalább 80 millió forintot tennének ki, ami – legalábbis a projektből – nem teszi reálissá a megvalósítást.
• Most már a tervezési területünkre koncentráltunk, hiszen tervezőink a koncepciótervet is erre a részre készítik, de azért megerősítésre került, hogy a teljes parkra vonatkozó javaslataink sem tűnnek el nyomtalanul, a kerület keresi majd a lehetőséget ezek megvalósítására is (és ez nem csak a megközelítésekre, hanem az egyéb funkciókra is vonatkozik).

A park belső kapcsolatai

Beszélgettünk a belső gyalogúthálózatról is.

• Ami a Folyondár utcai megközelítést illeti, a meredekség miatt terepre illesztett lépcsőt nem lehetséges itt létrehozni. A megoldást egy acél szerkezetű lépcső jelenthetné, tehát a tervezőink ezzel fognak tudni számolni.
• Az egyik legfontosabb dolog a Kolostor utca és a Doberdó utca közötti fő sétány babakocsival való járhatóvá tétele. A legnehezebb a vörösmészkő lépcső akadálymentes szintáthidalása, és – ahogy azt megállapítottuk – nem biztos, hogy a szabványos akadálymentes kialakítás lenne itt a megfelelő megoldás, hiszen az akár nagyobb burkolatépítéssel, „szerpentinek” beiktatásával jár – de az erre való javaslatot majd a tervezés későbbi szakaszában készítik el a tervezők.

További funkciók

Negyed kilenc körül már ijesztően sötét fellegek gyülekeztek a fejünk felett, ám mi rendületlenül (de egy kicsit megpörgetve a témákat) terveztünk tovább. Ezúttal is a korábbi tervezési fázisban, a kiscsoportos rajzoláskor felmerült ötleteket vettük sorra. Itt az alábbiakat döntöttük el:

• A kastély alatti „gödörben” megszűnnek a tűzrakóhelyek, és – a tervezési területünkön belül – a középső tisztást jelöljük ki erre a célra (mivel a felső tisztás túlságosan nyitott, forgalmas, tehát nem adja meg azt az intimitást, amire egy piknikezéskor vágynak az emberek). A középső tisztáson az ehhez szükséges infrastrukturális lehetőségeket (padok, kiépített tűzrakóhely) ennek megfelelően javítani kell.
• Beszéltünk a szabadtéri tornaeszközökről is. Ha lenne forrás annak felújítására, akkor a meglévő helyszínen kéne megtenni azt – de a résztvevők úgy látták, nem ez a legfontosabb dolog, tehát ezt valószínűleg nem a projektből, hanem más forrásból érdemes majd kezelni.
• Ping-pong asztal: a szükséges sík területhez három helyszínjavaslat merült fel, ezek közül végül a tervezésünknek is helyet adó középső tisztást fogadtuk el. Ennek kapcsán is azt mondtuk ki ugyanakkor, hogy bár nem ellenezzük a telepítést, nem is tekintjük prioritásnak azt.
• Gyümölcsfák: az a döntés született, hogy ezt – a park erdős jellege és a gyümölcsfák fenntartási igényei miatt – elvetjük, nem jelölünk ki számára helyet.

Az ötödik tervezési alkalom végére tehát összeállt az a tervezési csomag, ami alapján tájépítészeink elkészíthetik a koncepcióterveket. Ez néhány hetet várhatóan igénybe fog venni, tehát legközelebb akkor találkozunk majd, amikor már a munkájuk eredményét mutatják be nekünk. Ekkor lesz lehetőségünk arra, hogy a részletesebb tervek elkészítéséhez szükséges véleményeinket megtegyük. A találkozó időpontját a szokásos felületeinken hirdetjük majd meg.