A TOP PLUSZ EGÉSZSÉGES UTCÁK program keretében Óbuda-Békásmegyer két utca fejlesztésével tervez indulni. A program fő értéke az utcák egészségessé, környezetbaráttá alakítása, egyfajta sétálóutcásabb, emberközelibb jelleg kialakítása az autós forgalom csökkentésével, a gyalogos közlekedés, a mikromobilitási közlekedési módok erősítésével, zöldfelületek, pihenőhelyek célzott kialakításával. A jelenlegi előkészítési fázisban két utcára fókuszálunk, a Mókus utca és a Hunor utca fejlesztésére. Ebben a cikkben a Hunor utca regényes történetét járjuk körbe, hiszen, bár kis utcáról van szó, mégis számos izgalmas történetszál kapcsolódott itt össze az elmúlt több, mint száz évben. Az pedig, hogy nyílik-e újabb fejezet az utca történetében, az idei év végén, az EGÉSZSÉGES UTCÁK pályázati elbírálásakor fog kiderülni.
Miért pont Hunor utcának hívják a Hunor utcát?
A Hunor utcát 1908-tól hívják így, elnevezésében a feltételezett óbudai Árpád sír – Fehéregyháza – játszott releváns szerepet. A történeti kutatások szerint Mátyás király a pálos rendet bízta meg a Fehéregyházára érkező zarándokok testi és lelki gyógyítására, ezért elrendelte számukra egy kolostor és templom építését a szent hely közelében. Ennek az pálos épületegyüttesnek a romjait találták meg a Victoria (később Bohn) téglagyár közelében, mely a XIX-XX. századi térképek szerint a Bécsi út bal oldalán, a Perényi út és Farkastorki út közötti szakaszán létesült 1867-ben. Ennek a részbeni feltárása meg is történt, de a téglagyár fejlesztése miatt – új kemence építése – az értékes történelmi épületegyüttes romjait lerombolták. Bár 1907-ben törvény is született arról, hogy a templomot újra felépítik, a rendelkezést sosem hajtották végre, a téglagyári rom pedig eltűnt. Bár sokan próbáltak Fehéregyháza nyomára bukkanni a Hunor utca környékén és belső-Óbudán, a kutatások nem tudtak olyan sírt felmutatni, amely egyértelműen Árpádhoz köthető.
A cella trichora
Az 1920-as évek második felében zajlott Budapesten az ún. kislakás-építési program, amikor bankok bevonásával számos bérház épült. Óbudán a Raktár utca végén is épült ilyen háztömb, amelynek alapozásánál fedezték fel a később cella trichorának (három karéjos) nevezett ókeresztény sírkápolnát. A 360 táján épült háromkaréjos ókeresztény sírkápolna (cella trichora), s a katonaváros korábbi többperiódusú (2-3. századi) épületmaradványai láthatók a Körte utca – Hunor utca- Raktár utca sarkán. Ezek az épületek a mai Hunor utcát megelőző római útra nyíltak. A mai Vörösvári út a tábor Ny-i kapuján (porta decumana) kivezető út továbbélése, ezzel párhuzamos a tábor ÉNy-i sarkából kiinduló út – a mai Hunor utca. A Hunor utca tehát már a 2-3. század óta létező utca. 1930-ban műemléki helyreállítás zajlott, amely azonban ma már nem látható, mostani állapotát az egykori ókeresztésny sírkápolna az 1964-es renováláskor nyerte el.
Barakkiskolából Első Óbudai Általános Iskola
Egy későbbi – talán kevésbé ismert – történet, az egykoron Hunor utcában működő barakkiskola. Ez a kényszer megoldásnak számító tanintézmény volt az elődje a Vörösvári út és Körte utca sarkán ma is működő Országúti iskolának, amelyet Óbudai Városi Iskolának, majd Első Óbudai Általános Iskolának hívtak. A mai téglaépület (eredetileg kétemeletes volt, a II. világháború után lett háromemeletes) 1902-re épült fel, de a sok gyermek miatt a barakkiskolát sem bontották el, még az 1920-as években is használták, ekkoriban leányiskolaként működött. Ugyancsak ebben az utcában (a Velence utca és Körte utca által határol területen) épült fel az óbudai lakáshiány enyhítésére a pár épületből álló lakótelep (1954-1967), ahol már előregyártott elemeket is felhasználtak.
Az Óbudai Malom
A 19. század végén a nagy iparfejlődés során számos gőzmalom épült Budapest területén. Az Óbudai Malom eredetileg Magyar Királyi Honvéd Élelmezési Raktárnak épült a mai Vörösvári út – Hunor utca – Hévizi út által közrefogott területen. Maga az épület valamikor 1895 és 1908 között épült (az előbbi keltezésű térképen még nem szerepel, az utóbbin már igen). Kezdetben csak élelmezési raktár volt, 1931-es dokumentum szerint már – csakis a honvédségnek dolgozó – malom is működött benne. Az ’50-es években a Vörös Hadseregnek dolgozott, a mellette lévő, Vörösvári úti két épületben laktanya is volt. A ’60-as években már „Óbudai Malom” néven működött, a ’80-as években már megszünt, privatizálták, jelenleg – a külső homlokzat megtartásával – lakópark épül a területén.
És mit hozhat a jövő?
A Hunor utca történelmi rétegződéseinek méltó kiemelése lehet az Egészséges utcák program támogatásával (nyertes pályázat esetén) megvalósuló utcafejlesztés, melynek célja is komplex: egyszerre csökkenteni az utca forgalmát és optimalizálni a közlekedést, ugyanakkor létrehozni egy egészséges, zöld és a történelmi örökséghez méltó közterületet.
Jelenleg várostervezők és tájépítészek dolgoznak egy, az utca számos funkcióját (intézmények működése, lakóházak léte, átközlekedés, történelmi örökség ápolása) egymással egyenrangúan kezelő ugyanakkor az „egészséges utca” elvárási horizontjának is megfelelő fejlesztési terv kidolgozásán, melyet már megelőztek lakossági és intézményi felmérések és ami a megvalósítási szakaszban újabb közösségi egyeztetésekre is számíthat.
A pályázat beadási határideje 2024. szeptember és várhatóan év végére eldől, hogy a Hunor utca története hogyan folytatódik.
Forrás: Óbudai Múzeum, Fortepan, egykor.hu, https://arpad.abtk.hu/hu/cikkek/magyar-ostorteneti-temacsoport/arpad-sirja-nyomaban