A Flórián tér megújítását, zöldfelületi és a közösségi fejlesztést célzó közösségi tervezést követően 2018-ban a Garten Stúdió elkészítette a terveket, melyeket a Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata átadott a közterület tulajdonosának, a Fővárosi Önkormányzatnak. Mindezidáig nem volt forrás a koncepciótervek továbbdolgozására és a megvalósítására.
A tavalyi évben Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Főkert-tel közösen azzal az ötlettel fordult Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata felé, hogy a projekt megvalósításának nulladik fázisaként a fák elültetésével lehetne kezdeni. Az előfásítást a kerület támogatja és annak előkészítésébe a Flórián térrel kapcsolatban érintett összes szervezetet bevonja. Mivel a Flórián tér örökségvédelmi szempontból is kiemelt, valamint Világörökség várományos terület, a legkisebb földmunkával járó tevékenységeket is pontosan meg kell tervezni.
Előfásítási terv készült a 2018-ban készített tájépítészeti koncepcióterv alapján, kijelölve a faültetés területeit, összhangban a jelenlegi elrendezéssel és a használattal. A tervek felhasználásával került kijelölésre több mint 8000 m2-nyi terület, melynek régészeti vizsgálata elengedhetetlen a további munkákhoz.
Előfásítási koncepció ( első ütemben telepítendő fák élénkzölddel jelölve)
A vizsgálat célja, hogy a tudomást szerezzük, az esetleges földfelszín alatti régészeti emlékek kiterjedéséről. Az adatgyűjtés roncsolásmentes technológiával, talajradarral került megvalósításra. A módszer lényege, hogy ultrahangos hullámok visszaverődése meghatározható, hogy a felszín alatt milyen mélységben vannak különböző sűrűségű részek. A visszaverődés mértéke és mélysége kiegészül centiméteres pontosságú GPS adatokkal. Esetünkben a régészeti korú falmaradványokra koncentrált a vizsgálat, de a módszer alkalmas földfelszín alatti üregek, közművezetékek, növények gyökérzetének, talajlakó élőlények jelenlétének kimutatására is.
Az nyers adatok feldolgozásában a meglévő közműtérképek, archív térképek és a légifotók, valamint a korábbi régészeti feltárások eredményei segítik a régészek munkáját.
A felmérés feldolgozását nagy szakértelmet és a kerületrész egymásra rakodott történelmi rétegéinek alapos ismeretét követeli meg. A római korban ezen a terület volt fallal körülvett katonai tábor, melynek bizonyos részei az aluljáró térségében bemutatásra is kerültek. A városfalon kívüli részekről kevés információ van, de bizton feltételezhető, hogy komolyabb, védelmi célt ellátó vizesárok húzódott ezen túl pedig szerényebb beépítések, falusias település. Az 1960-as évek végéig, a telepszerű lakásépítés kezdetéig a terület folyamatoson beépített volt, koronként némileg eltérő, de egymásra épülő struktúrában. Az újkori településszerkezet már nem hordozza magán a római kori castrum nyomait, mint az egyébként sok településnél megfigyelhető (Győr, Torino, Firenze, Sopron). A 70-es években történt meg a kisvárosias lakóterület bontása, városközponti szerepkörű terület kialakításának céljával. A központ kialakítását némileg meggátolta a római kori emlékek előkerülése és a bemutató terület kialakítása.
A Föld utca a 23. számtól a Szőlőkert utca felé nézve 1968 /Fortepan
Légifotó a mai Flórián tér területéről 1963 / fentrol.hu
A vizsgálat várakozásainak megfelelően kimutatta a különböző korok a rétegeit a földfelszín 3-3,5 m-es rétegeiben. Viszont a romkert és a Faluház kialakítása során itt deponált majd szétterített, jelentős mennyiségű törmelékes talaj leárnyékolja a alsóbb rétegeket, ezzel csökkentve az adatgyűjtés eredményességét.
Az ismert és látható római tábor falának folytatásának nyomai a bringapálya környéken rajzolódtak ki legélesebben, 1,5-3 méter törmelékréteggel fedve. Az adatokból nehezen kivehető, de mégis markánsan jelentkeznek egymáshoz nagyon hasonló jelenségek, amelyek a egy nagyobb épen maradt kőfalra engednek következtetni.
Az egész területen azonosíthatók a felmérés adataiból a 19-20. századi beépítéseket és utcaszerkezetet követő falszakaszok, viszont akadnak ezzel összeegyeztethetetlen faldarabok, amik a római kori beépítés szabályos tájolását sem követik, így valószínűsíthető, hogy az újkoriaknál korábbi, régészeti korú épületmaradvány nyoma.
A radarfelmérések értelmezett eredményei
Összegzésként elmondható, hogy a közelmúltig sűrűn beépített téren végzett roncsolásmentes vizsgálat elsősorban a 19 -20. századi utcaszerkezet nyomait, újkori alapfalakat talált elsősorban, melyek a faültetés szempontjából nem jelentenek akadályt, viszont a régészeti korú maradványok környezetében körültekintéssel kell eljárni valamin érdemes megfontolni ezeken a területek a jelentősebb földmunkával járó tevékenységeket. A felmérés másik eredménye, hogy „előkerült” a közműtérképen nem szereplő nagyméretű csatornával a tér déli részén, amivel a faültetések során mindenképp számolni kell.
A faültetések előreláthatólag 2021. tavaszáén fognak megkezdődni, a tájépítészeti koncepcióterv és az előfásítási tervnek megfelelően, régészeti szakfelügyelet mellett.