A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület jövőjeállt a középpontban azon a lakossági fórumon, amelyet 2025. november 25-én tartottak a Klauzál Házban. A találkozón Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze tartott részletes prezentációt a LIFE Biodiverz Város projekt céljairól, a fennsíkot érintő kihívásokról, a főváros lehetőségeiről és számos további, a Tétényi-fennsík természetvédelméhez kapcsolódó kérdésről.
A találkozó célja az volt, hogy a lakosság első kézből értesüljön a projekt előrehaladásáról, kérdezzen, és megértse, miért kulcsfontosságú a Tétényi-fennsík védelme a főváros ökológiai hálózatában. Ennek érdekében a LIFE Biodiverz Város projektben részt vevő több partner, így a főtájépítészen kívül többek között Budapest Főváros Önkormányzata Természetvédelmi csoportjának szakértői és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselője is jelen volt, hogy a megjelentek kérdéseire válaszoljon.
A prezentációt követő beszélgetés során számos gyakorlati kérdés, lakossági felvetés és természetvédelmi probléma került felszínre. Az alábbiakban nem időrendben, hanem tematikusan foglaljuk össze a szerteágazó beszélgetés legfontosabb témáit és válaszait.
A Tétényi-fennsík védelmének bővítése miért nem szerepel a projektben?
Az egyik kérdés arra irányult, hogy miért nem került be a LIFE Biodiverz Város projektbe a nagyrészt védett fennsík további értékes területeinek természetvédelmi oltalom alá helyezése – például a Kakukk-hegy irányába. A válaszban elhangzott, hogy a bővítés jogi és pénzügyi okok miatt maradt ki a jelenlegi pályázatból. A védetté nyilvánítás és az övezeti besorolások módosítása rendkívül időigényes, összetett eljárás, amely számos egyeztetést, tulajdonosi tárgyalást jogi előkészítést igényel. Mindez nehezen illeszthető be a 7 éves projektciklusba, és fennállna annak kockázata is, hogy a vállalt feladatok nem teljesülnek időben – ami pályázati visszafizetési kötelezettséggel járna. Külön kihívás a magántulajdonú területek ügyeahol kártalanítás költsége rendkívül magas, erre pedig a projekt keretében nincs fedezet. A hosszú távú városfejlesztési koncepciókban ugyanakkor továbbra is szerepel a fennsík bővítésének terve.
A kérdés kapcsán merült fel a nagytétényi Duna-part korábbi feltöltési ügye és az ezt követő természetvédelmi oltalom alá helyezés is, amelynél példátlan gyorsasággal kellett eljárni. Bardóczi Sándor ismertette: ilyen, súlyos természetkárosítással járó esetekben a főjegyző akár három hónapos ideiglenes védettséget is elrendelhet. Ebben az esetben ez az időszak elegendő volt a védelem elrendelésére, ez azonban ritka, kivételes helyzet volt, és nem általánosítható a védetté nyilvánítási folyamatokra.
Tulajdonviszonyok: kinek a kezében van a fennsík?
A Tétényi-fennsík tulajdonosi struktúrája – a budapesti viszonyokat tekintve – viszonylag egyszerű: a terület jelentős része a Magyar Államé, nagyrészt a honvédséghez tartoznakegy kis részt kezel a Pilisi Parkerdő, de ezek is állami tulajdonúak, a fennmaradó, viszonylag kis hányad pedig magántulajdon.
A LIFE Biodiverz Város projekt keretében nincs lehetőség területvásárlásra, így a magántulajdonosokkal való együttműködés döntő fontosságú. A tulajdonosok mozgásterét azonban erősen behatárolják a természetvédelmi előírások – ez mindkét fél számára kihívást jelent, de szükségszerű a fennsík ökológiai értékeinek megóvása érdekében.
Közműfejlesztés: miért nem lehet vezetékeket átvinni a területen?
A fórumon elhangzott, hogy a közműfejlesztők részéről jelentős nyomás nehezedik a területre, hogy bizonyos vezetékeket infrastruktúrafejlesztési okokból átvezethessenek rajta. A természetvédelmi előírások azonban nem teszik lehetővé a közművesítést, a fennsík ökológiai értékei egyértelműen elsőbbséget élveznek.
Cserjeirtás és ösvényhálózat
A rekettyés irtását követően több helyen új csapások alakultak ki, mivel a levágott növénytömeget az ösvényekre helyezték. Mint elhangzott, a cserjeirtás, a lehordás és a tereprendezés gyakran önkéntesek bevonásával, céges csapatépítő programokkal történik, a területkezelő pedig jogosult ideiglenes útlezárásokra, amelyeket jelzéssel kell ellátni.
A fennsíkon mára túl sok – sokszor jelöletlen – ösvény alakult ki, ami jelentős természetvédelmi problémát okoz. A projekt egyik feladata az ösvényhálózat rendezése, bizonyos csapások megszüntetése és a terület terhelésének csökkentése. A jövőben tervezett legeltetési program hozzájárulhat a fragmentáció mérsékléséhez: a nyáj jelenléte természetes módon tartja fenn a mozaikos élőhelyeket, és visszaszoríthatja a spontán, emberi használatból adódóan kialakuló új ösvényeket.
Edukáció és szemléletformálás: a projekt „soft” része
Több jelen lévő szakértő is hangsúlyozta, hogy a projekt sikerének kulcsa nemcsak a természetvédelmi beavatkozásokban rejlik, hanem abban is, hogy a lakosságot bevonják, informálják, és segítsék a természetközeli szemlélet megértésében. A LIFE Biodiverz Város projekt hat munkacsomagja közül egy teljes egység kizárólag kommunikációval, lakossági edukációval és szemléletformálással foglalkozik.
A környezeti nevelési tevékenységet a területen a projekt egyik partnere, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület végzi; munkájuk révén már több mint 400 diák vett részt programokon. Korábban, a projekt indítását megelőzően is készült már gyermekeknek szóló, igen népszerű munkafüzet, pedagógusoknak módszertani útmutató, valamint botanikai és zoológiai háttéranyag – ezeket minden helyi iskola megkapta, és aktívan használhatja az oktatásban.
A lakosság bevonása nélkülözhetetlen: a résztvevők felé is elhangzott, hogy a helyiek egymást is edukálhatják, figyelmeztethetik, és közösségi erővel segíthetik a fennsík tehermentesítését.
Kutyások, lovasok és kerékpárosok: érzékeny használati konfliktusok
A területhasználati problémák közül a legtöbb kérdés a kutyásokra vonatkozott. Mint azt sokan elmondták, a kutyás területhasználat az elmúlt években rendkívül megnőtt, és egyre többen vannak, akik sem az írott, sem az íratlan szabályokat nem tartják be. A válaszadók a térszerkezet alakításán és az időről időre megjelenő ellenőrzéseken túl – hosszabb távon – az edukáció szerepére hívták fel a figyelmet.
Ami a lovasokat illeti, számukra léteznek kijelölt útvonalak, de nem mindenki tartja be, ezért fontos lesz a környékbeli lovas szervezetekkel is erősíteni a kapcsolatot. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a lovak ürüléke a biodiverzitás szempontjából kedvező, ezért más megítélés alá esik, mint a kutyaürülék.
A kerékpárosok esetében a helyzet egyértelmű: a technikai sport a fennsíkon tiltott, mert zavarja és veszélyezteti a védett állatokat, ráadásul a kerékpározás nyomán gyakran keletkezik illegális csapás és hulladék. A konfliktusok kezelése hosszú távú kommunikációt és együttműködést igényel.
A projekt tágabb célja: lakosságközeli természetvédelem a város szélén
A LIFE Biodiverz Város projekt nem véletlenül nyerte el az uniós támogatást – a fővároshoz közeli Natura 2000 területek kezelése különösen nehéz feladat. Érzékelhető a tendencia, hogy Budapest peremterületein is a lakosság egyre távolabb kerül a természetközeli szemlélettől, ezért kiemelt cél a természettel való együttélés újraértelmezése. A projekt olyan átmeneti beavatkozási formákat alkalmaz – mint a gyeprekonstrukció, legeltetés vagy bizonyos területeken a víz visszatartása –, amelyek segítik a lakosságot abban, hogy megértse a természetvédelmi folyamatok jelentőségét.
A rendezvény egész idő alatt lehetőséget adott a nyitott párbeszédre: a lakossági kérdésekre adott válaszok azt mutatták, hogy a LIFE projekt szakemberei számítanak az itt élők aktív közreműködésére, ugyanakkor törekednek arra is, hogy a természetvédelmi szempontból szükséges korlátozások és beavatkozások érthetőbbé váljanak a közösség számára.