Óbuda-Békásmegyer önkormányzati vezetése a lakossági igényt látva egyre több közösségi kert létrejöttét támogatja, elősegítve a helyi közösségek megerősödését, a környezettudatos szemlélet és öngondoskodás terjedését. A természet és az ember együttműködése a Csúcshegyi Városi Farm megnyitásával azonban új szintre lép: a terület az ágyásgazdák és kertvezetőjük segítségével 2025. szeptember 19-én egy víztakarékos, biodiverzitást támogató rendszerben indult el. A permakultúra elvei szerint működő munka immár egy hónapja tart, de hogy mit is jelent ez?
Nincs más hátra, mint előre
A megnyitót követően a Csúcshegyi Városi Farm mindennapjai megváltoztak, a területfejlesztés után a művelésé, gazdálkodásé a főszerep. A kert ágyásaira már hónapokkal az átadás előtt nagy lakossági érdeklődés mutatkozott, a farm parcellái még a nyár elején elkeltek. A jelentkezők vállalták, hogy a szintetikus anyagokkal való termelésösztönzés és vegyszerhasználat helyett egy biológiai alapon működő modell kialakításában vesznek részt, amihez a program mentorprogramot is biztosít.
A permakultúrás szemlélet a természettel összhangban működve kíván olyan zöld és produktív rendszert működtetni, ahol nemcsak az élelmiszertermelés és közösségi kertfunkció jelenik meg, hanem a fenntarthatóság, a hatékony vízfelhasználás és a biodiverzitás is központi szerepet kap. A permakultúrás módszerek választása nem csupán divatos megközelítés: számos szakirodalom igazolja, hogy egy ilyen rendszer számos előnnyel jár. A permakultúra – azaz a „permanent agriculture” elvein alapuló tervezett mező- és kertgazdálkodás – célja, hogy olyan termelési és élő rendszereket hozzon létre, amelyek alapvetően a természet mintázatait követik, és hosszú távon fenntarthatók.
Víztakarékosság
A permakultúrás kertészet egyik kiemelt előnye a vízfelhasználás csökkentése és a vízvisszatartás növelése; a kertek kialakításában kulcsfontosságú a „lassítás, elterítés és beszivárgás” elve. Ennek révén az esővíz gyors elfolyása helyett megmarad a rendszerben és hasznosul, például esővízgyűjtő tartályok telepítésével, árokrendszerek, permakultúrás tavak és felszíni vízgyűjtők kialakításával. Ezek nemcsak az öntözött növényzet vízellátását javítják, hanem a talaj vízmegtartó képességét is fokozzák. Emellett egy permakultúrás rendszerben a növények, a talaj és az élőlények egymással együttműködve olyan minőségi humuszt és talajéletet építenek, amely jobb víz- és tápanyag-megtartást eredményez.
Biodiverzitás és élőhely-gazdálkodás
A biodiverzitás – vagyis a fajok sokfélesége és az élőlények gazdag hálózata – is erős támogatást nyer egy permakultúrás gazdálkodásban. Egy friss kutatás szerint a permakultúrás rendszerekben, így gondozott kertekben jelentősen magasabb a talaj minősége, a szervesanyag-tartalom és a fajgazdagság, mint hagyományos mezőgazdasági művelés esetén. A permakultúra tervezési elvei – például a sokféle növény társítása, egymást segítő fajok alkalmazása, és az élőhelyek heterogenitása – hozzájárulnak ahhoz, hogy természetközeli állapot alakuljon ki. Ily módon a Csúcshegyi Farm nem csupán termelőhely, hanem élőhely-kiegészítő szerepet is betölt: növények, talajlakó élőlények, beporzó rovarok és madarak mind előnyben részesítenek egy ilyen sokszínű rendszert. Emellett az élő talaj, a mulcsozás és a természetes talajművelés még hosszú távon is regenerálja a területet, javítja a termékenységet és csökkenti a külső tápanyag-befektetés szükségességét.
A Csúcshegyi Farm ágyásainak gazdái a permakultúrás kertvezető támogatásával nagy lelkesedéssel és tudatossággal dolgoznak: a terület kialakításában a víz- és talajhasználat optimalizált, miközben az élővilág sokszínűsége folyamatosan bővül. A parcellák pedig nem csupán termelési egységek: közösségi térként is szolgálnak, hiszen a városi farm egyik kulcsa éppen az, hogy városi környezetben is megvalósítható legyen a természetközeli gazdálkodás, szemléletformálás és közösségi részvétel.
Látóhatár a csúcshegyi farmon
A projekt megvalósítása részben az Európai Unió Közép-Európa Programjának támogatásával történt, ezért október végén annak képviselői is ellátogattak a helyszínre, hogy személyesen ellenőrizzék a megvalósított eredményeket és tevékenységeket. A látogatás során a felügyelő delegáció elégedetten nyugtázta, hogy a projekt a terveknek megfelelően halad, a fejlesztések pedig jól tükrözik a támogatási program alapelveit és célkitűzéseit. A műszaki feltételek (belső infrastruktúra és ágyáskialakítás, vízgyűjtés, biodiverzitás-támogatás), valamint a személyi feltételek (szakértő kertvezető, gondozó csapat, folyamatos monitoring) egyaránt megfelelnek az elvárásoknak, és a jövőre nézve biztató alapot biztosítanak.
A Csúcshegyi Városi Farm nem csupán egy újabb közösségi kert, hanem egy mintaprojekt is, amely megmutatja, miként válhat a fenntarthatóság a mindennapi élet részévé. A farm példája inspirációul szolgálhat mindazok számára, akik hisznek abban, hogy a jövő zöldebb, élhetőbb és közösségibb lehet – ha együtt teszünk érte.