A fővárosban a teljes belterületi utak mintegy 5%-a aszfaltozatlan. Az összesen 225 km hosszúságú budapesti földútállományt nagyrészt a külsőbb kerületekben elhelyezkedő utcák alkotják. E magas szám – többek között – annak köszönhető, hogy a fővárosi belterületek beépülésének ütemével nem bírta tartani a lépést azok közterületeinek infrastrukturális fejlődése. Ehhez adódik hozzá az, hogy az 1950-es években kialakuló Nagy-Budapest városalakítási munkálatai során nem tekintették fontos szempontnak, hogy a közigazgatásilag a fővároshoz csatolt területek – amelyek jellemzően falusias lakóterületekből álltak – jelentős mennyiségű földúttal gyarapítják az úthálózatot.
A kialakult probléma megoldása érdekében a Kormány 2018 tavaszán 1136/2018 (III.26) számú Kormányhatározatában meghirdette az időközben Budapesti Útépítési Program névre keresztelt belterületi földútfejlesztési támogatási rendszerét. A normatív támogatás célja a budapesti belterület teljes aszfaltozottságának elérése 2022-ig. A helyi önkormányzatok földutaik aszfaltozási munkálataira engedéllyel rendelkező kiviteli tervek birtokában igényelhetik a támogatást, melynek jelenleg a maximális mértéke 200 000.- Ft/fm (folyóméter).
A négyéves kormányzati program nagyratörő célkitűzésével Budapest e régről gyökerező problémájának megoldására minden eddiginél ígéretesebb alternatívát kínál, ám ezzel együtt fontos megemlíteni, hogy jelentős helyi önkormányzati szerepvállalást is igényel. A kerületeknek saját forrásból kell finanszíroznia többek között a tervezési költségeket, a közterületi telekalakítások költségeit, közműáthelyezések és kiváltások költségeit, a domborzati viszonyok okozta műszaki többlettartalmak (támfalak, védművek stb.) költségeit, és egyéb hiányzó infrastrukturális elemek kialakításához kapcsolódó kiadásokat.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a támogatási feltételek alapján bizonyos szempontból nehéz helyzetben van, mivel a kerületi földutak fekvéséből és infrastrukturális hiányosságaiból adódóan sok esetben a felsorolt költségelemek szinte mindegyikével számolnia kell, ami a beruházások idő- és költségigényét is jelentősen megnöveli. A kerület a következő években ezért párhuzamosan foglalkozik a kivitelezésekkel (azokon a „problémamentes” területeken, ahol a felsorolt nehézségek nem merülnek fel) és a tervezésekkel (komplexen készülve fel a nehezebb területek fejlesztésére), miközben további forrásokat is igyekszik szerezni a beruházáshoz. Az önkormányzat célja az, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a Budapesti Útépítési Programból adódó lehetőséget, és ezáltal sikeresen aszfaltozza le több mint 60 kilométert kitevő belterületi földúthálózatát.