Budapest különleges város abból a szempontból, hogy a sűrűn beépített területek között és közvetlen közelükben még ma is számos értékes, természetközeli élőhely található. Ezek a területek nemcsak növény- és állatfajok sokaságának nyújtanak menedéket, hanem nekünk, városlakóknak is lehetőséget adnak arra, hogy kiszakadjunk a városi környezetből, sétáljunk, mozogjunk, feltöltődjünk vagy éppen kutyánkkal töltsünk időt a természetben.
Éppen ezért fontos, hogy a természet védelme és a kutyás területhasználat ne egymással szemben álló érdek legyen. A cél az, hogy megtanuljuk úgy használni ezeket a területeket, hogy közben azok természeti értékei hosszú távon is fennmaradhassanak.
Ezt a szemléletet szeretné erősíteni a 18. kerületi Felelős Kutyabarátok Egyesülete a Budapest Főváros Önkormányzata által vezetett projektpartnerséggel együttműködve a LIFE Biodiverz Város projekt keretében. A 2024-ben indult, 2031-ig tartó program egyik legfontosabb gondolata éppen az, hogy városi környezetben a természetvédelem csak a helyi közösségek bevonásával lehet hosszú távon sikeres. A projekt természetközeli gyepek, vizes élőhelyek és erdők helyreállításával összesen 271 hektár élőhely természetvédelmi állapotának javítását célozza, miközben fontos szerepet kap a szemléletformálás is.
Különleges természeti területek a városon belül
A projekt két olyan helyszínt is érint, amelyeket sok kutyatartó jól ismer: a Tétényi-fennsíkot és a Mocsáros természetvédelmi területet. Mindkettő kedvelt kiránduló- és kutyasétáltató hely, ugyanakkor olyan élőhelyek, amelyeknek természetvédelmi jelentősége messze túlmutat a kerület vagy akár Budapest határain.
A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület 130 hektáros, ebből 103 hektár a Natura 2000 hálózathoz is tartozik. Ez Budapest budai oldalának legnagyobb helyi védettség alatt álló területe. Különlegességét elsősorban száraz gyepjei adják, ahol egymás mellett jelenhetnek meg síkvidéki és hegyvidéki növény- és állatfajok. A fennsíkon többek között homoki kikerics, kökörcsinek, tavaszi hérics, törpe nőszirom, a sömörös kosbor orchidea valamint más védett és fokozottan védett növény is előfordul. A területen élő védett állatok közül kiemelendő a bajszossármány, a pannongyík, a homoki futrinka, nagy gyöngyházlepke, a pokoli cselőpók és a bikapók fajok. A LIFE projekt keretében többek között a szemét elszállítását, a cserjeirtást, az idegenhonos inváziós özönnövényfajok eltávolítását és a természetvédelmi célú legeltetés beindítását vállalták.
A terület egyik problémája éppen a növekvő rekreációs terhelés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a veszélyeztető tényezők között külön is említi a kijelölt utak elhagyását és a póráz nélküli kutyasétáltatást. Ezek mellett az esztétikailag, de természetvédelmi szempontból is óriási gondot jelent a nagy mennyiségű kutyaürülék, ugyanis az alapvetően alacsony tápanyagtartalomhoz alkalmaszkodott természetes, őshonos növényzet számára a kutyaürülék többlet tápanyagterhelést (főleg foszfor és nitrogén) jelent, ami hosszú távon átalakítja a gyep szerkezetét, ami ahhoz vezet, hogy eltűnhetnek a területről a jelenleg ott élő védett és fokozottan védett növény és állatfajok.
A kutyaürülék nem természetes a területen, ugyanis a legtöbb kutya kutyatápot kap, sőt lehetnek benne kórokozók, illetve az éppen féreghajtóval kezelt állat ürüléke különösen veszélyes lehet a természetes állatvirágra. (Ha a kutyád nyersetetésen van, akkor is többletterhelést jelent a kutyaürülék a területen, tehát ezek a kutyák sem képeznek kivételt.)
Egészen más karakterű, de legalább ennyire értékes a Mocsárosdűlő Természetvédelmi Terület, ami egyike Budapest megmaradt jelentős vizes élőhelyeinek. A korábban csak 24,3 hektáros védett területet 2024 áprilisától 75 hektárra bővítették. A LIFE projekt keretében többek között a vízvisszatartás javításán, a természetkímélő legeltetés kialakításán és az idegenhonos faállomány őshonos erdővé alakításán dolgoznak. A Mocsáros természetvédlemi értékei között a pár éve felfedezett, fokozottan védett röpképtelen szöcskefajt, a magyar tarszát kell megemlíteni, ami megakadályozta a területen beépítését is. Az erdőben kopácsol a zöld küllő, láthatunk fehér madársisak orchideát, az erdőszélen ligeti csillagvirágot találunk, a két vizes árokban mocsári teknősök, tarajos gőték, vízi siklók és vöröshasú unkák élnek, sőt még hódok is ellátogatnak a területre időnként, a legelőkön hallhatjuk a bíbic sikoltozó hangját, láthatjuk a nagy tűzlepke táncát, a nagyon vájt fülűek pedig nyáron meghallhatják a magyar tarsza éles pirregését is.
Az ilyen élőhelyek szerepe a városban különösen nagy. A biológiai sokféleség megőrzése mellett hozzájárulnak a víz megtartásához, a városi klíma javításához, és olyan „menedékhelyet” jelentenek, ahol az állatok és növények a nagyvárosi környezetben is fennmaradhatnak.
De mit jelent mindez kutyagazdiként?
Sokszor nem látjuk, hogy egyetlen kutya mozgása milyen hatással lehet az élővilágra. Egy kutya számára teljesen természetes viselkedés a szimatolás, keresés, futás vagy egy felrebbenő madár üldözése. Ami azonban játék a kutyának, az egy vadon élő állat számára menekülési helyzet lehet.
Különösen érzékeny időszak a tavaszi és kora nyári szaporodási szezon A földön vagy alacsony növényzetben fészkelő madarak, fiatal állatok, hüllők és más élőlények gyakran úgy rejtőznek előttünk, hogy észre sem vesszük őket. Egy ösvényről leszaladó kutya azonban könnyen felzavarhatja őket.
Ezért néhány egyszerű szokással kutyásként is nagyon sokat tehetünk a természetért.
Maradjunk a kijelölt utakon!
A gyepekben sokszor olyan védett növények élnek, amelyeket laikusként nem ismerünk fel. Ha rendszeresen új ösvények alakulnak ki, a taposás fokozatosan feldarabolhatja az élőhelyeket. Nemcsak nekünk, hanem lehetőség szerint kutyánknak is érdemes az ösvényen maradnia.
Használjunk pórázt az érzékeny területeken!
A póráz itt nem a kutya „büntetése”, hanem az egyik legegyszerűbb természetvédelmi eszköz. Egy hosszabb vezetőszár például elegendő mozgási és szimatolási lehetőséget biztosíthat úgy, hogy közben megakadályozza a vadon élő állatok üldözését vagy az érzékeny növényzetbe való berohanást.
A Mocsárosban már jelenleg is zajlik természetvédlemi célú legeltetés, tehát a birkák legelésével tartjuk fenn azt a gyepszerkezetet, ami a területen a legmagasabb biológiai sokféleséget biztosítja. Ezért különösen fontos, hogy a birkák legelése zavartalan legyen, ne közelítsük meg a kutyáinkkal a nyájat, és mindenképpen tartsuk pórázon a kutyát, mert a birkák megijednek az idegen kutyáktól, megriadva megsérülhetnek. Illetve a nyáj mellett dolgozó, a nyáj biztonságát és nyugalmát előtérbe helyező pásztorral és a pásztorkutyáival sem érdemes konfliktusba kerülni. (Még akkor is, ha juhászkutyánk van, de nincs kiképezve, és nem ismeri ezt a nyájat, akkor vagy ilyenkor még inkább pórázon kell tartani a kutyát.)
Ne engedjük a kutyát vadat kergetni!
Még ha biztosak vagyunk is abban, hogy kutyánk „úgysem bántaná”, maga az üldözés is jelentős stresszt és energiaveszteséget okozhat a vadon élő állatnak. Ez igaz a nyájban legelő állatokra is.
Szedjük össze a kutyaürüléket!
Természetes környezetben gyakori tévhit, hogy az ürülék „úgyis lebomlik”. A sok kutya által rendszeresen látogatott területeken azonban jelentős tápanyagterhelést jelenthet, és kórokozók terjedésében is szerepet játszhat. Az összeszedett ürüléket vigyük el a megfelelő hulladékgyűjtőig.
Figyeljünk az időszakos korlátozásokra és a táblákra!
Természetvédelmi munkák, legeltetés vagy egy-egy különösen érzékeny időszak miatt előfordulhat, hogy egy terület használata átmenetileg megváltozik. Ezek a korlátozások nem a látogatók ellen szólnak, hanem az adott élőhely regenerálódását szolgálják.
Legeltetett területen különösen óvatosan közlekedjünk!
A LIFE Biodiverz Város projekt részeként a Mocsároson és a Tétényi-fennsíkon természetkímélő, extenzív legeltetés is segítheti a gyepek hosszú távú fenntartását. Ha legelő állatokkal találkozunk, kutyánkat tartsuk kontroll alatt, ne engedjük az állatokhoz közel és kerüljük a nyáj megzavarását.
Figyelj a természetre is kutyasétáltatás közben!
A városi természetvédelem egyik legnagyobb kihívása, hogy ugyanazokat a területeket nagyon sokféle célra használjuk. Kirándulunk, futunk, kerékpározunk, kutyát sétáltatunk közben pedig ezek a helyek több száz vagy akár több ezer növény- és állategyed otthonai is.
A megoldás ezért nem az, hogy az embereket eltávolítjuk a természettől. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnénk, hogy minél többen ismerjék és szeressék Budapest természeti értékeit.
Ehhez azonban arra is szükség van, hogy tudjuk: amikor belépünk egy természetvédelmi területre, nem egyszerűen egy nagy zöld parkba érkezünk. Egy élő rendszer vendégei vagyunk.
A felelős kutyatartó pedig éppen azért figyel erre, mert szereti a természetet és szeretne még sok év múlva is ugyanott sétálni a kutyájával.
A természetvédők, az önkormányzatok és a kutyás közösségek együttműködése ezért kulcsfontosságú. Nem egymástól kell megvédenünk a természetet és a kutyatartókat, hanem közösen kell megtalálnunk azt a kultúrát, amelyben a kutyával való természetjárás és az élővilág védelme jól megfér egymás mellett.
Ha ezt sikerül kialakítanunk, abból mindenki nyer: a természet, a város, a kutyák és mi magunk is.
Te is kutyával jársz a természetben? Kíváncsiak vagyunk a véleményedre! Mondd el, merre kirándulsz a kutyáddal, hol szoktál sétáltatni és mit gondolsz a fővárosi kutyasétáltatási lehetőségekről! Oszd meg velünk a tapasztalataidat ezen a linken (vagy olvasd be a QR kódot): https://bit.ly/kutyakatermeszetben
