A 2025-ös év mérföldkőnek bizonyult az Európai Unió által támogatott LIFE Biodiverz Város projekt megvalósításában: a főváros három kiemelt természetvédelmi területén – a Mocsáros, a Tétényi-fennsík és a Kőérberek–Őrmező térségében – számos, hosszú távon is meghatározó természetvédelmi célú beavatkozás történt.
Az egyik leglátványosabb eredmény a Mocsáros nemes nyaras erdejének erdészeti átalakítása volt. A természetvédelmi és erdészeti szakemberek célzott munkával megkezdték az idegenhonos faállomány őshonos fafajokból álló, elegyes erdővé alakítását. A beavatkozásokat részletes felmérések alapozták meg, és kiemelt szempont volt a meglévő őshonos fák, cserjék, valamint azok természetes újulatának megőrzése. Az erdő biodiverzitásának növelését mikroélőhelyek kialakítása és a holtfa visszahagyása is szolgálta, erősítve a terület klímaadaptációs képességét.

A természetvédelmi munkákkal párhuzamosan jelentős előrelépés történt a terület megtisztításában és rendezettségének javításában. A lakossági önkéntes szemétszedések mellett a Pilisi Parkerdő nagy mennyiségű, évtizedek alatt felhalmozódott illegális hulladékot szállított el az erdőből. Emellett több, rossz állapotú, omladozó épület bontása is megtörtént, amelyek nemcsak tájképi, hanem természetvédelmi és biztonsági kockázatot is jelentettek. A bontási törmelék és hulladék elszállításával a terület ökológiai állapota és látogathatósága egyaránt javult.

A projekt fontos szakmai eredménye volt a természetvédelmi célú vízvisszatartás megtervezésének elindítása is. A LIFE Biodiverz Város projekt keretében a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei, a tervezők és a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi munkatársai közösen járták be a területet, hogy azonosítsák azokat a pontokat, ahol szelíd, a tájba illeszkedő beavatkozásokkal javítható a vízháztartás. A tervezés célja, hogy a Mocsárosra jellemző tavaszi vízborítás néhány héttel tovább megmaradjon, ezáltal emelkedjen a talajvízszint, és a vizes élőhelyekhez kötődő növény- és állatfajok számára kedvezőbb feltételek alakuljanak ki. A koncepció alig észrevehető műtárgyakra és természetközeli megoldásokra épül, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a gyepek és az erdők ökológiai állapotának javításához, valamint a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

A Tétényi-fennsíkon önkéntesek bevonásával elkezdődtek az élőhelykezelések a hosszútávú legeltetés megalapozása érdekében.
Az elmúlt hónapokban elkészült „A Mocsáros, Tétényi-fennsík és Kőérberki szikes rét–Őrmező legeltetési és természetközeli kaszálási terve” című stratégiai dokumentum is. A gyepkezelési terv tudományos alapokra helyezve határozza meg az extenzív legeltetés és kaszálás módját, az optimális legelőnyomást és az inváziós fajok visszaszorításának lehetőségeit. A dokumentum külön hangsúlyt fektet a városi környezetben is értékes pásztoroló legeltetés szerepére, amely egyszerre szolgálja a biológiai sokféleség megőrzését és a kulturális örökség fenntartását – különösen a Mocsároson ma is aktív juhász révén.
A projekt 2025-ben nagy hangsúlyt fektetett a lakosság bevonására és a párbeszéd erősítésére is. A projekt népszerűsítése érdekében több városi rendezvényen vettünk részt, ahol játékos, interaktív formában mutattuk be a projektet, hogy minél szélesebb körben szerezzenek tudomást Budapest helyi védett természeti értékeiről. A három érintett terület közelében lakossági fórumok valósultak meg, ahol az érdeklődők első kézből ismerhették meg a természetvédelmi célokat, az addigi eredményeket és a tervezett beavatkozásokat. A fórumok lehetőséget teremtettek arra, hogy a helyi közösségek visszajelzései és területhasználati tapasztalatai beépüljenek a megvalósítás folyamatába, erősítve a közös felelősségvállalást Budapest zöldterületeinek jövőjéért. A lakosságot leginkább foglalkoztató kérdésekről – területspecifikusan – itt olvashatnak: Mocsáros, a Tétényi-fennsík és Kőérberek-Őrmező. A lakosság jelenlegi hozzáállását a projekthez attitűd vizsgálaton keresztül mértük fel, a három területre külön és külön kérdőíven keresztül egész Budapestre vonatkozóan.

A 2025-ös év eredményei egyértelműen igazolták, hogy szakmai együttműködéssel, civil összefogással és aktív lakossági részvétellel valódi, kézzelfogható változás érhető el a városi természetvédelemben. A LIFE Biodiverz Város projekt ezzel nemcsak élőhelyeket újított meg, hanem megerősítette a kapcsolatot a városlakók és a természeti környezet között is – alapot teremtve a következő évek további fejlesztéseihez.