Jelgava Lettország központjában található. A város Lettország 4. legnagyobb városa 60 645 fős lakosságával. Jelgavában 21 467 munkahely van, amelyet 55%-ban helyi lakosok, 45%-ban pedig a környező területek ingázó lakosai töltenek be.

A település 18,2%-a munkaképes életkor alatti, 60,7%-a munkaképes korú, 21,1%-a nyugdíjas. Jelgava lakóépületeinek többsége (79%) 1960-1989 között épült. A lakóházak energiahatékonysága szegényes, ami azt jelenti, hogy felújítás és/vagy szigetelés hiányában elkerülhetetlen a magas energiafogyasztás.
Intézményi honlap– jelgava.lvSzociodemográfiai jellemzőkTeljes népesség, (frissítve 2020/2021): 60645 lakos-A lakosság korösszetétele: Munkaképes kor alattiak 17,2%; Munkavállalási korúak 61,1%; Munkaképes kor felettiek 21,7%.-Jelgavában a legtöbb lakóépület (79%) 1960 és 1989 között épült.-A lakóházak energiahatékonysága gyenge, ami azt jelenti, hogy felújítás és/vagy szigetelés hiányában elkerülhetetlen a magas energiafogyasztás. |
Energiaszegénység a városban
Lettország teljesítménye az uniós átlagnál gyengébb a lakosságra vonatkozó mutatók tekintetében. 2018-ban a lettek 7,5%-a számolt be arról, hogy nem tudta megfelelően kifűteni az otthonát, míg az uniós átlag valamivel alacsonyabb, 7,3%. Szintén 2018-ban a lett lakosság 11,6%-a nem tudta időben kifizetni a rezsiszámláját, míg a vonatkozó uniós átlag lényegesen alacsonyabb, 6,6%.
Lettországban a 2005-ös 29,8%-ról 2018-ra 7,5%-ra csökkent azoknak a száma, akik nem tudják megfelelően kifűteni az otthonukat. Ez a jelentős javulás a lett gazdaság és az életszínvonal EU-csatlakozás óta bekövetkezett pozitív fejlődésének tudható be. A 2004-es EU-csatlakozás után jelentős javulás következett be az energiaszegénység terén. A csökkenés azonban lelassult, és részben megfordult a 2008-as pénzügyi válságot követő években.
Az ország hideg éghajlata miatt a lettek fűtéshez szükséges energiafelhasználása magas. Az uniós mediántól jóval elmaradó átlag jövedelem (2015-ben az EU-s medián körülbelül egyharmada) mellett Lettországban az energiakiadások bevétel arányosan sokkal magasabbak, mint az uniós átlagban. 2015-ben a legszegényebb kvintilis, jövedelmének 14%-át költötte energiakiadásokra, szemben az Európai Unió egészének 7%-ával. Ez az eredmény azt jelzi, hogy a lett lakosság viszonylag nagy részét fenyegeti az energiaszegénység kockázata.
A szociális lakásban élőket kétszer nagyobb valószínűséggel fenyegeti annak a veszélye, hogy nem tudják melegen tartani az otthonukat, azokhoz képest, akik a saját házukban élnek, vagy azt a piacon szabadon bérlik. Az adatok azt is jelzik, hogy a lakásban élő lakosság 66%-át nagyobb valószínűséggel érinti az energiaszegénység, mint a családi házban élő 31%-ot.
Vízió az energiaszegénységről
A Lett Köztársaság energiatörvénye szerint az energiaszegénység által sújtott háztartás, az a háztartás, amely megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek:
- szegény vagy hátrányos helyzetű háztartásnak minősül, és anyagi támogatásban részesül a lakáshasználattal kapcsolatos kiadások fedezésére;
- önkormányzati tulajdonú vagy az önkormányzat által bérelt lakást- vagy szociális lakást bérel.
A cél az energiaszegénység által sújtott háztartások számának azonosítása és folyamatos csökkentése.
Lettországban jelenleg az energiaszegénység által sújtott háztartások támogatása főként a helyi önkormányzatok által nyújtott szociális szolgáltatások keretében érhető el. Az önkormányzatoknak szükség szerint biztosítaniuk kellene a garantált minimum jövedelem szintet a háztartásban élő valamennyi személy számára, (különböző mértékben és feltételekkel minden önkormányzat esetén) és lakhatási támogatást kell biztosítaniuk a háztartásoknak, ezzel is támogatva a fűtési költségek fedezését.
A projekt célja tehát, hogy egy informatikai program segítségével elemezze a háztartások körülményeit, (például a lakás hőmérsékletét,) annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a háztartások fűtési és áramköltségeit.
A szegény, hátrányos helyzetű, önkormányzati lakástámogatásban részesülő háztartásokban és a szociális lakásokban élő, energiaszegénységgel érintett személyek közigazgatási nyilvántartásokon keresztül statisztikailag azonosíthatóak. A nyilvántartásokban szereplő 141 háztartást monitorozza majd a Smart City informatikai megoldási program (energiaauditok). Ez a feltétel biztosítja, hogy javuljon az energiaszegénység által sújtott háztartásokkal rendelkező épületek, berendezések és helyiségek energiahatékonysága, és hogy csökkenjenek a fűtési és energiaellátási üzleti számlák.
Megvalósítandó tevékenységek
- Az energiahatékonyság és a felhalmozott adatok elemzésével kapcsolatos képzés az állomány részére
- Okos város és a felügyeleti rendszer fejlesztése a háztartás különböző mutatói, pl. áramellátás, valamint a megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében.
- 3 műhely az intervenciós csoport számára; 2 műhely a kontrollcsoport számára; 2 nyitott részvételt biztosító általános rendezvény; 2 projekt találkozó
- 146 háztartás energetikai auditja
- Energiatakarékos világítás kiépítése 146 háztartásban és egy óvodai nevelési intézményben
- Egészségügyi ellenőrzésre szolgáló eszközök (erőltetett kilégzési csúcsáramlás, pulzoximetria, vérnyomás és alvásminőség)
- Plakátok, tájékoztató brosúrák és sajtónyilvánosság biztosítása
- Ismeretterjesztés rendezvényeken, külső szakértők felvétele
