Partnervárosok-Jelgava (Lettország)

by ATakacs

Jelgava Lettország központjában található. A város Lettország 4. legnagyobb városa 60 645 fős lakosságával. Jelgavában 21 467 munkahely van, amelyet 55%-ban helyi lakosok, 45%-ban pedig a környező területek ingázó lakosai töltenek be.

A település 18,2%-a munkaképes életkor alatti, 60,7%-a munkaképes korú, 21,1%-a nyugdíjas. Jelgava lakóépületeinek többsége (79%) 1960-1989 között épült. A lakóházak energiahatékonysága szegényes, ami azt jelenti, hogy felújítás és/vagy szigetelés hiányában elkerülhetetlen a magas energiafogyasztás.

Intézményi honlap– jelgava.lvSzociodemográfiai jellemzőkTeljes népesség, (frissítve 2020/2021): 60645 lakos-A lakosság korösszetétele: Munkaképes kor alattiak 17,2%; Munkavállalási korúak 61,1%; Munkaképes kor felettiek 21,7%.-Jelgavában a legtöbb lakóépület (79%) 1960 és 1989 között épült.-A lakóházak energiahatékonysága gyenge, ami azt jelenti, hogy felújítás és/vagy szigetelés hiányában elkerülhetetlen a magas energiafogyasztás.

Energiaszegénység a városban

Lettország teljesítménye az uniós átlagnál gyengébb a lakosságra vonatkozó mutatók tekintetében. 2018-ban a lettek 7,5%-a számolt be arról, hogy nem tudta megfelelően kifűteni az otthonát, míg az uniós átlag valamivel alacsonyabb, 7,3%. Szintén 2018-ban a lett lakosság 11,6%-a nem tudta időben kifizetni a rezsiszámláját, míg a vonatkozó uniós átlag lényegesen alacsonyabb, 6,6%.

Lettországban a 2005-ös 29,8%-ról 2018-ra 7,5%-ra csökkent azoknak a száma, akik nem tudják megfelelően kifűteni az otthonukat. Ez a jelentős javulás a lett gazdaság és az életszínvonal EU-csatlakozás óta bekövetkezett pozitív fejlődésének tudható be. A 2004-es EU-csatlakozás után jelentős javulás következett be az energiaszegénység terén. A csökkenés azonban lelassult, és részben megfordult a 2008-as pénzügyi válságot követő években.

Az ország hideg éghajlata miatt a lettek fűtéshez szükséges energiafelhasználása magas. Az uniós mediántól jóval elmaradó átlag jövedelem (2015-ben az EU-s medián körülbelül egyharmada) mellett Lettországban az energiakiadások bevétel arányosan sokkal magasabbak, mint az uniós átlagban. 2015-ben a legszegényebb kvintilis, jövedelmének 14%-át költötte energiakiadásokra, szemben az Európai Unió egészének 7%-ával. Ez az eredmény azt jelzi, hogy a lett lakosság viszonylag nagy részét fenyegeti az energiaszegénység kockázata.

A szociális lakásban élőket kétszer nagyobb valószínűséggel fenyegeti annak a veszélye, hogy nem tudják melegen tartani az otthonukat, azokhoz képest, akik a saját házukban élnek, vagy azt a piacon szabadon bérlik. Az adatok azt is jelzik, hogy a lakásban élő lakosság 66%-át nagyobb valószínűséggel érinti az energiaszegénység, mint a családi házban élő 31%-ot.

Vízió az energiaszegénységről

A Lett Köztársaság energiatörvénye szerint az energiaszegénység által sújtott háztartás, az a háztartás, amely megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek:

  1. szegény vagy hátrányos helyzetű háztartásnak minősül, és anyagi támogatásban részesül a lakáshasználattal kapcsolatos kiadások fedezésére;
  2. önkormányzati tulajdonú vagy az önkormányzat által bérelt lakást- vagy szociális lakást bérel.

A cél az energiaszegénység által sújtott háztartások számának azonosítása és folyamatos csökkentése.

Lettországban jelenleg az energiaszegénység által sújtott háztartások támogatása főként a helyi önkormányzatok által nyújtott szociális szolgáltatások keretében érhető el. Az önkormányzatoknak szükség szerint biztosítaniuk kellene a garantált minimum jövedelem szintet a háztartásban élő valamennyi személy számára, (különböző mértékben és feltételekkel minden önkormányzat esetén) és lakhatási támogatást kell biztosítaniuk a háztartásoknak, ezzel is támogatva a fűtési költségek fedezését.

A projekt célja tehát, hogy egy informatikai program segítségével elemezze a háztartások körülményeit, (például a lakás hőmérsékletét,) annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a háztartások fűtési és áramköltségeit.

A szegény, hátrányos helyzetű, önkormányzati lakástámogatásban részesülő háztartásokban és a szociális lakásokban élő, energiaszegénységgel érintett személyek közigazgatási nyilvántartásokon keresztül statisztikailag azonosíthatóak. A nyilvántartásokban szereplő 141 háztartást monitorozza majd a Smart City informatikai megoldási program (energiaauditok). Ez a feltétel biztosítja, hogy javuljon az energiaszegénység által sújtott háztartásokkal rendelkező épületek, berendezések és helyiségek energiahatékonysága, és hogy csökkenjenek a fűtési és energiaellátási üzleti számlák.

Megvalósítandó tevékenységek

  1. Az energiahatékonyság és a felhalmozott adatok elemzésével kapcsolatos képzés az állomány részére
  2. Okos város és a felügyeleti rendszer fejlesztése a háztartás különböző mutatói, pl. áramellátás, valamint a megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében.
  3. 3 műhely az intervenciós csoport számára; 2 műhely a kontrollcsoport számára; 2 nyitott részvételt biztosító általános rendezvény; 2 projekt találkozó
  4. 146 háztartás energetikai auditja
  5. Energiatakarékos világítás kiépítése 146 háztartásban és egy óvodai nevelési intézményben
  6. Egészségügyi ellenőrzésre szolgáló eszközök (erőltetett kilégzési csúcsáramlás, pulzoximetria, vérnyomás és alvásminőség)
  7. Plakátok, tájékoztató brosúrák és sajtónyilvánosság biztosítása
  8. Ismeretterjesztés rendezvényeken, külső szakértők felvétele
A WELLBASED az Európai Uniós Horizon 2020 Program segítségével jött létre a GA 945097 Támogatási Szerződés értelmében.
A weboldal tartalmáért kizárólag a WELLBASED konzorcium felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét.
Kövessék a WELLBASED konzorciumot twitteren is!
Vagy az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. Twitter oldalán: twitter.com/ObudaKft