A helyzetfeltáró munkarészhez érkezett vélemények - Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő

A Római-parti Kerületi Építési Szabályzat helyzetfeltáró munkarészéhez ezidáig az alábbi írásos észrevételek érkeztek.

Sorszám	Beérkezés dátuma	Észrevétel szövege
1#	2019.09.26.	Tisztelt Cím!Örömmel olvastuk az Önök által készített anyagot, mely a Római-parti sétányról szól és melyhez az alábbi kiegészítéseket kérjük:A vizsgálati térképeken északi részén jelölt és a Társaságunk által 2011 év óta üzemeltetett területen a „Frankie’s burger stég” idén már nem üzemelt ilyen néven, de az úszóművön a szinte egyedülálló büfé vendéglátóhely most is üzemel. Javasolnánk és kérnénk a “Folyami kikötő – Yacht Club terasza” megnevezést használni. Ezen a parthelyen a Kossuth Lajos Üdülőpart 115-el szemben Társaságunk Közforgalmú, minősített hajókikötőt és annak parti területén pedig továbbra is családok által közkedvelt hajós klubot üzemeltet, de az idei évtől „Yacht Club Budapest” néven, a part természetes jellegének megőrzése mellett.A területen rekreációs és közösségi funkciók kerülnek megvalósításra. Oktatással, környezeti neveléssel, a Dunához kapcsolódó és Dunához nem kapcsolódó (kerékpáros turizmus) sporttevékenységgel, valamint vendéglátással foglalkozunk. Rendbe tettük és feltöltöttük a kerékpárút kikötőig tartó szakaszának gödreit, lemetszettük a kerékpárútra belátást és haladást gátló bokrait és a közterületes PARTŐRSÉG-i konténeréhez növényeket adományoztunk. A gátépítéssel járó építési körülményeket természetesen tűrjük és az építőket is segítjük, így pl. daruzásban területet adtunk nekik térítésmentesen.Nagyon szívesen segítünk a Főváros és Kerület építése és szépítési munkáiban továbbra is, hogy a Római parton szinte az egyetlen közforgalmú folyami kikötő a evezéses sportolást és kishajózást kedvelőket korszerűen kiszolgálhassa, ezért szeretnénk, ha ezen jelölésekkel kerülhetnénk fel az Önök által készített, az anyagokban szereplő térképekre.Amennyiben van lehetőség rá szívesen fogadjuk Önöket is egy helyszíni bejárásra.
2#	2019.09.28	Nem emlékszem olyan térképre, amin látszana a 70 hektár feltöltöttsége/feltölthetősége.Ennek az árvízvédelmi tervezés szempontjából lesz jelentősége.A lényege ennek az, hogy felesleges lehet feltöltéseket védeni drágán, közpénzen.
3#	2019.10.08	Mekkora a védendő érték?Készült-e olyan térkép, amely majd a költség/haszon számításhoz lehet esetleg használható az árvízvédelmi mű(vek) elgondolásakor?Talán a mai alsó lakószint és a MÁSZ +130 közötti értéket kell itt figyelembe venni VB épület esetén. Gyengébb (olcsóbb, régebbi) szerkezeteknél többet.A térkép megmutatná, hogy hol milyen érték védendő. (Hogy miként került oda, mire használják, az most másodlagos.) Mennyi kár(térítés) keletkezik?Megmutathatná egy térkép, hogy hol és mennyi lenne a kár egy 10 napos 950 cm-es elöntést feltételezve.Ez azért fontos mert többet költeni egy 50 éves valószínűséggel előforduló áradást kivédő védműre (ami kb. a mobil védmű élettartama) és annak üzemeltetésére nem biztos, hogy racionális.
4#	2019.10.08	Átnéztem az adatfelvételi tervlapokat, és az alábbi észrevételeim vannak:Tekintve, hogy az anyag a területet ‘ártérnek’ minősíti, a legfontosabb kérdés tekintetében nem történt adatfelvétel: konkrétan, hogy mely épületek lakásszintje/használati szintje esik az árvízszint alá és melyeknek e fölé, azaz mely épületeket NEM érint az árvíz és melyeket igenA Királyok u 225 (a rajzon The Village) esetében meglepő, hogy építés alatt álló házak ‘meglevő épület’-ként szerepelnek. A terület pedig ‘átalakulás nem várható’ jellel van ellátva. Külön meglepő, hogy ott olyan háromszintes szerkezetek épülnek, melyeknél a parti sétánytól való minimális (5m) előkert sincs betartva, az épülő teraszok szinte a sétány fölé lógnak. Egy másik rajzon a telek ‘építés alatt’ felirattal van ellátva.A ‘Sajtház’ és a leégett ‘Római Klub’ vajon miért maradt ki a tervezési területből? – tekintve teljes magárahagyottságát és rom állapotát ez a kihagyás szomorú.Meglepő a Béke terület ‘használatban’ besorolása, tekintve hogy évek óta le van zárva.Viszont ‘használaton kívül’ megjelölést kapott a Királyok 241 (Duna Dock Club) továbbá ‘alulhasználat’ jelölést, pedig erősen használatban van.A Kossuth L Ü P Pünkösdfürdői vége (a BKV evezőstelep előtti szakasza) árvízvédelmi fővonalként van jelölve, jóllehet a védvonal a földgátnál van KV.Á. 3/1 tervA Királyok útja szélessége (a jellegzetes kereszt-szelvénynél) 19 méteresnek van jelölve, jóllehet vannak szakaszai, ahol a 15 métert sem éri el a szélessége magánterülettől-magánterületig (KV-3.1. terv) Ez azért lényeges, mert az ‘árvízvédelmi fő-védvonal’ minimális védőtávolságát sem elégíti ki, így a jelen ‘védelmi-fővonal’ besorolás meglehetősen kérdéses. További észrevételek, melyek csak meglepetésként szolgálnak:A Nánási út ártéren halad (a védvonal nem mentett oldalán), jóllehet ‘városi első rendű főút’ – ez hogyan lehetséges?Az Alfa Art Hotel nem rendelkezik csatorna bekötéssel (talán ezért terjeng az ottani partszakaszon folytonosan szennyvíz illat)
5#	2019.10.14	1. Meg tudja-e akadályozni a készülő szabályzat a rejtett lakófunkciójú ingatlanok továbbterjedését a Római-parton?A jelenleg hatályos szabályzat (ÓBVSZ) nem tudta megakadályozni.a) Melyek azok az építészeti, ill. egyéb jogszabályváltozások a változtatási tilalmak hatályba lépése óta, amelyek (a KÉSZ-szel együtt) majd megakadályozzák a rejtett lakófunkciójú ingatlanok, és a tisztán magán célú üdülők továbbterjedését?b) Az ÓBVSZ-ben használt “üdülő” funkció lehetőséget teremt a valóságban gyökeresen eltérő használatra. Kihagyható-e a KÉSZ-ben ez a funkció?c) Ha a “szálloda”, “szállásadás” funkciók a KÉSZ-ben megmaradnak, nem kerülhetők-e meg ingatlanok tisztán magán célú, gyakorlatilag életvitelszerű használatára? 2. Kérjük kiegészíteni a helyzetfeltárás “A Római-part működésének bemutatása” 1.1-et a privatizációs folyamatra vonatkozólag:A rendszerváltás környékén tulajdonviszony szempontjából a hullámtér nagy része állami terület volt, de az jelentősen csökkent: 71,6 %-ról 2017 novemberéig 24,2%-ra. A vállalati üdülők nagy része mellett több értékes fővárosi és III. kerületi önkormányzati tulajdon is magántulajdonba került a 2000-es évek elején.Korábban volt-e elővásárlási joga az államnak/önkormányzatoknak a hullámtéri telkeken? Lehetséges-e ilyen jog létesítése?Szintén fontosnak tartjuk az 1.1-ben az evezés visszaszorulása és a látogatottság korábbi lecsökkenése okaként azt is leírni, hogy a ‘80-as évek közepétől az egész hullámtér lepusztulni hagyott, ill. túl lazán szabályozott, ellenőrzött, és hiányosan karbantartott. Civil kezdeményezések után idén kezdődött a karbantartás javítása. Közterületi fejlesztések csak lokálisan, terv szinten jelennek meg. 3. A “Közművesítés vizsgálata” c. fejezetben a “II. Vízi közművek” – “2. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés” szakaszhoz:A csatornák funkcióival, gyakorlatilag lehetséges vízszennyezésével kérjük, részletesen és tételesen is foglalkozzanak! Javasolt csoportosítási szempontok: az engedély nélküli, ill. engedéllyel rendelkező csatornák. Kapcsolódó jellemzők: helyszín azonosító (a végződés geodéziai (WGS84) koordinátái; az FCSM esetén: parti, ill. sodorvonali kiömlő), a tulajdonos telkének hrsz-e, a tulajdonos jellege (FCSM, magán vagy állami), használat típusa (pl. közmű, vendéglátás, szálloda, társas „üdülő”, családi ház/„üdülő”), az engedélyezett forrás (csapadékvíz, tisztított szennyvíz, hígított szennyvíz).A szakasz bevezető szövegének a vége pontosítandó a hígított szennyvíz többlet Dunába engedésével, pl. a Békásmegyeri szivattyúállomásról. Kérjük azzal is kiegészíteni, hogy a szennyvíz kiömlés gyakoriságának és mennyiségének minimalizálása érdekében a Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport kezdeményezésére a Főváros és a III. kerület is elkötelezte magát. 4. Hol, milyen típusú meg nem kezdett építkezésekre van hatályos engedély? 5. Hiányzik a szabálytalanságok „térképe”.Az építési hatóság milyen módon és rendszerességgel ellenőrizte/ellenőrzi a kiadott építési és használatbavételi engedélyek megvalósulását? 6. Üdvözöljük, hogy a dokumentum nem csak a KÉSZ elkészítéséhez szükséges helyzetfeltárást tartalmazza, hanem segítséget ad a DÉSZ, ill. az egész hullámtér állapotának a leírásához is!a) Pl. a részletes dokumentum az árvízvédelem vonatkozásában felsorolja a Fővárosi Közgyűlés határozatait. Ez azonban csak egy, a témával foglalkozó források közül. Javasoljuk, hogy más forrásokra is közvetlenül hivatkozzanak, megjelölve azt a vonatkozást, ahogyan ezzel a témával foglalkoznak!b) Kérjük megadni a lakóingatlanok számát és elhelyezkedését, kiegészítve a 169. oldalt!c) Hiányzik az árvíz által veszélyeztetett, szabályos és szabálytalan építmények, telkek térképe, ezzel kapcsolatban a leírást is javasoljuk kiegészíteni! Csatlakozunk a „3#” hozzászóláshoz, amely az árvíz által kockáztatott ingatlanrészek értékének a becslését fontosnak tartja.d) Javasoljuk, hogy essék szó a hullámtér 3 kezelőjének (a két önkormányzat és a KDVVÍZIG) bérbevételi és bérbeadási gyakorlatáról! Ezzel kapcsolatban és általában arról, hogy hol van a közhasználat elől elzárt közterület (pl. a most éppen a Yacht Club Budapest táblával ellátott körbekerített telek a “The Village” épülő lakóparkkal rézsút szemben, a sétány Duna felőli oldalán; v. ö. az “1#” hozzászólással). A hely megjelölése mellett néhány egyéb jellemzővel:Bérlemény esetén: a tulajdonos/kezelő, a bérlő, az elzárás legális bérlet eredménye-e;Közhasználatba átadott terület esetén: annak tényleges helyzete?Történt e a bérbeadás óta “terület átalakítás”, mint például: földmunka, fa-vágás, vagy ültetés, létesült e ideiglenes, vagy nem ideiglenes építmény, egyéb tereptárgy, infrastrukturális építés, vagy bontás?A bérlemény befolyásolja-e a terület arculatát, jellegét, környezetét?e) A hullámtérben, ill. a Nánási út – Királyok útja alatt húzódó víz, csatorna, gázvezetékekkel kapcsolatban azok fontosabb jellemzőit kérjük kiegészíteni, egységesen megadni, pl. az átbocsátó kapacitását, a nyomását, a korát, a műszaki állapotát, a használati/üzemeltetési engedélyének az érvényességét (“Közművesítés vizsgálata” c. fejezet)! VII. Észrevételek a “Táji és természeti adottságok, zöldfelületi rendszer, városklíma” – “I. Táji és természeti adottságok” – “1. Természeti adottságok” c. részhezKérjük módosítani, ill. kiegészíteni a helyzetfeltárás természeti adottságokat bemutató részét a következő észrevételekkel:a) A növényzet helyzeteA dokumentum a természetes vegetáció állapotánál figyelmen kívül hagyja a terület kialakulásának történelmi folyamatát.Az egész hullámtér lepusztulni hagyott, ill. túl lazán szabályozott/ellenőrzött/karbantartott. Ennek egy fontos megnyilvánulása, példája a part mentén spontán kialakult növényzet mai állapota.A dokumentum nem tesz elég világos különbséget lényegesen különböző helyzetű és szerepű területrészek között: a kerítésvonaltól nyugatra eső kertes ingatlanok és utcák, ill. az attól keletre eső közterületek (a sétány és a rézsű környéke, ill. a dunaparti galériaerdő) között. Megadja a kertes ingatlanok növényzetének természetességi értékét, de a sétány menti és attól keletre fekvő sáv növényzetének természetességi értékével adós marad.A “Fák értékelése” c. vizsgálati térkép a rézsű és sétány környéki növényzet legnagyobb részét fafaj szerint a “nem kívánatos”, ill. a “gyenge” kategóriába sorolja. A dokumentumból nem derül ki, milyen tanulmány támasztja alá ezt a besorolást!Ezzel szemben álló tények és következtetések: a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelésében lévő parti vegetációra elkészítette a komplett fakatasztert és favizsgálati alapállapotot.Ennek alapján a Római-parti vegetációban:az őshonos fajok 1294 egyed, 72%invazív fajok: 365 egyed, 21%;semleges fajok (idegen honos) 127 egyed, 7%.A számok tükrében a hivatkozott Németh-Seregélyes osztályozásban Tóth Zsolt ökoszisztéma szakértő szakvéleménye szerint a sétány és a Duna közötti parti sáv élőhely értékességének osztályozására a 3-as kategória a megfelelő. Ez egyébként az aljnövényzet alaposabb szemrevételezésével csak javulhat, hiszen olyan cserjefajok vannak jelen, amelyek az őshonosok közé tartoznak, ezzel is tovább javítva a terület biodiverzitását!A hiányok pótlása, az elöregedett fák cseréjének az előkészítése őshonos fajú fák, cserjék elültetésével civil kezdeményezésre (Maradjanak a Fák a Rómain csoport) elkezdődött 2019. tavasza óta, részben a III. kerületi önkormányzattal összefogva.b) Észrevételeink az állatvilággal kapcsolatbanA területen lévő idős fák, és az alsó szinten található cserjék predesztinálják a területet egy gazdag élő és madárvilág meglétére, valamint denevérfajok is jelen vannak. Sajnos ezidáig nem történt meg a terület ilyen jellegű felmérése.A helyzetfeltáró dokumentum római-parti állatvilággal kapcsolatos megállapításait több ponton is megkérdőjelezzük az alábbiakban.Kérjük, mutassák be részletesen, mire alapozzák következő, idézett kijelentéseiket:“A Római-part vizsgált területén a közlekedési és a települési környezet által jellemzett élőhelyek értékes faunával, védendő populációval nem rendelkeznek, a biodiverzitás kicsi.”“A jelen értékelés készítése során az alacsonyabb rendű állatok csoportjaira (gerinctelenek) részletes vizsgálatot nem végeztünk, mivel természetközeli növénytársulás a tájrészletben és környezetében nincs.”“Halak számára alkalmas élőhely a vizsgált területen nincs, viszont a szomszédos Duna a halak számára hazánk egyik legjelentősebb élőhelye, melynek idegenforgalmi jelentősége is van (horgászat).”Végeztek-e halfauna-felmérést, kétéltű- és hüllőmonitorozást, megfigyelték-e a költő és átvonuló madárfajokat, ha már a gerincteleneket nem vizsgálták?Az elmúlt években újra megfigyelhető volt a védett fehér kérész tömeges megjelenése, az un. Dunavirágzás, amire a vízszennyezések miatt közel negyven éve nem volt példa.Szendőfi Balázs halkutató szakvéleménye: Az Aranyhegyi-patak Észak-Buda egyetlen állandó vizű mellékpatakja, ami nyári és őszi kisvizes időszakban csak egy betonteknőnek látszik (hála a jelen felméréshez kísértetiesen hasonló szellemiségben készült múltbéli vízügyi szabályozásnak), ám tavaszi áradáskor a visszatöltött torkolati rész a csuka, a dunai vadponty, a dévérkeszeg, karikakeszeg, domolykó és jászkeszeg ívóhelye, továbbá a balin, a küsz, a sügér és számos, felsorolni is sok dunai halfaj ivadékának tartózkodási helye. Egy esetleges revitalizáció esetén ez a szerepe még komolyabbá válhatna, és a fitofil, vagyis a növényzetre ívó halfajok legalkalmasabb ívóterülete lehetne Észak-Budán. A Római-part egyéb részein is fontos ivadékbölcsők találhatók a parti fák gyökérzete között és a sóderzátonyok közti sekélyesekben, emellett ezeken az élőhelyeken védett halak is gyakran tartózkodnak (szivárványos ökle, széles durbincs, fenékjáró és halványfoltú küllő, vágócsík, illetve alkalomszerűen fokozottan védett fajok is, mint homoki küllő, kárpáti márna, német bucó).“Kétéltűek és hüllők megjelenésére is kicsi az esély, szaporodó helyek a vizsgált területen és környezetében nem találhatók, néhány gyakori faj alkalmi jelenléte valószínűsíthető. A hüllők közül a zöldterületeken a zöld gyík (Lacerta viridis), az épületek, építmények területén vagy közelében a fali gyík (Podarcis muralis) és a fürge gyík (Lacerta agilis) előfordulása lehetséges.”A kockás sikló tömegesen él és szaporodik a Római parti övben, tojásrakó helyeik is a háborítatlanabb, laposabb partok kövei, uszadékfái között vannak.A Duna völgye az európai madarak vonulásának egyik fő útvonala, az Óbudai-szigeten a téli időszakban a maradászok rendszeresen megfigyeléseket végeznek. Sok olyan madár (récék, búvárok, sirályok) előfordulását sikerült regisztrálni, amelyek nyáron Észak-Skandináviában, esetleg a sarkkörön is túl költenek. Télen idáig húzódnak vissza és itt pihennek. Mind a sarki búvár, északi búvár, ékfarkú halfarkas, kerceréce, konytos réce, fekete réce, füstös réce, jeges réce, örvös bukó, bütykös ásólúd védett faj. (forrás: Óbuda-Békásmegyer táji-természeti értékei, 2013 Csemez Attila szerkesztette)Egész évben a parton élnek a kacsák, avagy tőkésrécék és a sirályok. Télen, amikor befagynak a tavak, csatlakoznak hozzájuk a hattyúk és a szárcsák is. Szürke gém, kárókatona, fülemüle és és jégmadár is megfigyelhető a területen.A Duna, a rézsű és sétány környéki növényzet és állatvilág értékelésénél a biológiai (“növényzettípus”, ill. “természetességi”) szempont mellett elhelyezkedésükből fakadó ökoszisztéma-szolgáltató szerepük alapvető. A Római-part helyzete, szerepe (tájpotenciál, tájhasználat) szempontjából is: a város és a folyam határán, a Dunával együtt mikroklímát teremtve, pihenés, rekreáció, sport célú használathoz biztosít természetközeli környezetet. Esztétikai szempontból pedig értéke még jelenlegi elhanyagolt állapotában is jelentős. VIII. Intézményi ellátottság vizsgálata (Tanulmány 2.9 171-172. oldal)Ha a parti funkciókat tekintjük mérvadónak (rekreációs és sportcélok), akkor miért szükséges a közelben boltokat üzemeltetni? Mi alapján került megállapításra “kritikus a mindennapi ellátást és kiszolgálást jelentő kereskedelmi egységek elérhetősége, mely napi szintű gépjárműforgalmat generál.” Miért szempont, hogy a közelben nincs szociális ellátás (öregek otthona, idősek napközi otthona, családok átmeneti otthona stb…) Kis vegyes boltokon, elsősegély ellátáson kívül mi más lehetne indokolt egy hullámtérben? IX. Referenciák pótlásaMind a helyzetfeltáró összefoglaló, mind a részletes szöveges dokumentumban említenek korábbi, a Római-parttal foglalkozó dokumentumokat. Kérjük, hogy ezekhez adjanak meg szabályos hivatkozást pl. lábjegyzetben (cím, készítő, kiadás dátuma, (eredeti) elérhetősége (pl. URL-je)). X. A PDF dokumentumok “könyvjelző” részeKérjük, hogy mind a szöveges részletes dokumentumban, mind a vizsgálati térképeket tartalmazó dokumentumban hozzák összhangba a könyvjelzőt a dokumentum tényleges szerkezetével, tartalomjegyzékével! (Most csak néhány fő fejezet érhető el a könyvjelzőre kattintva. Ez így használhatatlan.) XI. Kérjük, hogy a szöveges dokumentum megfelelő szakaszai hivatkozzanak a tartalmilag kapcsolódó vizsgálati térképekre, utalva az összefüggés jellegére!
6#	2019.10.14	A Polgármesteri Hivatal felhívással élt „közösségi tervezés a Római-parti Kerületi Építési Szabályzatról” címmel. Ezen felhívásra válaszolva fogalmazom az alábbiakat.Szeretném kérdezni, hogy az Önök Hivatala ezek szerint a kérdésfeltevéssel, valamint a tervezéssel egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a Római-part 70 hektáros területe beépítésre szánt terület. Tehát nem hullámtér, azaz beépítésre nem szánt terület, lévén ilyen területre nem készíttetne rendezési tervet senki.A helyzetet árnyalja, hogy a héten kértem az Ön kolléganőjét, hogy adja oda azt a válaszlevelet, amelyet Liszkay Krisztina tervező kapott a KÉSZ elkészítéséhez, mint utóbb kiderült a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságtól, melyből azt olvasták ki, hogy a Római-part területe a nagyvízi mederben helyezkedik el.Ez viszont azt jelenti, hogy a Nánási út – Királyok útján található homokdomb/nyúlgát szakaszok elsőrendű fő árvízvédelmi vonallá lettek nyilvánítva!A kérdés már csak az, hogy ki és mikor tette ezt, milyen közokirat/dokumentum alapján?!Véleményem szerint a tények alapján, melyet mind Tarlós István főpolgármester, mind Bús Balázs polgármester megerősített (Tarlós István főpolgármester 2014. március 5.-én a Fővárosi Hírmondóban írt szavai „…mert kiderült, hogy a Királyok útja – Nánási út nyomvonal hivatalosan és jogilag nem fő árvízvédelmi vonal, csak szokásjog alapján.”magyarán csak szokásjog alapján védekeznek itt; valamint a 2016.04.29-i főpolgármesteri sajtótájékoztatón elhangzott tények alapján), a Nánási út – Királyok útja nyomvonal nem fő árvízvédelmi vonal! (Jó érzéssel tölt el, hogy Bús polgármester az én általam cca. 85-90%-ban írt és a csapata által cca. 10-15%-ban kiegészített anyagot olvassa fel, csak megjelölhette volna a forrást, személyemet, talán ennyit megérdemlek több, mint 25 év védművezéssel töltött munka után!)Mivel egy kérdésben egyszerre két kollízióban, antagonisztikus ellentétben (egymással szöges ellentétben) álló igazság nem létezhet, ezért fel kell tenni a kérdést, akkor mégis ki állít valótlant és ezt hogyan tette?! Amennyiben közokirat minősítésű dokumentumban, akkor az felveti a közokirat hamisítás bűncselekményének gyanúját!Továbbra is kérném szépen az eredeti állásfoglalás/dokumentum másolatban részemre történő kiadását, mivel van a kérdésben több dokumentum is melyeknek szövegéből más-más következtetéseket vonunk le (pl. az 1978-as vízjogi üzemelési engedély).A Római-part 70 hektáros területe mindig is beépítésre szánt terület volt, már az ókortól!Az 1920-as, 30-as években nagytelkes villaövezet volt. (Ez az Önök anyagából kimaradt.)Azt a térképet, melyen ez a minősítés látható nem adtam oda Csók Lászlónak, akkor, amikor több korábbi térképet, valamint az 1938-as Budapest Építési Szabályozását (mely könyvet én leltem fel egy antikváriumban és Csók László elkért, hogy lemásolhassa, a térképekkel együtt).Az 1940-es években VII. osztályú lakóövezet.Majd az államosítások után a lakóövezethez képest már leminősítve üdülőövezet, de mindenképp beépítésre szánt terület; nem hullámtér!A terület a mai napig üdülőövezet, tehát beépítésre szánt terület, nem hullámtér, vagy vízgazdálkodási terület (nagyvízi meder)!Kérnénk ezen tényeket nyomatékosan kommunikálni szíveskedjenek!Sajnos a korábban először Dr. Demszky Gábor által állított valótlanság „A tudták hova mentek lakni”, és a hasonló félreinformálásoknak „köszönhetően” mára szinte a tettlegességig fajuló indulatokat generál emberekben a Római-parton élők jogos követelése! Az itt élőket nyerészkedőnek, szinte bűnözőknek titulálják! Ezt valós tényeken alapuló, és a tényeket nyomatékosan hangoztató kommunikációval lehet valahogy orvosolni, de kijavítani már nem!Amennyiben a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon épülne meg az elsőrendű fő árvízvédelmi védvonal, akkor ténylegesen hullámtérré válna a Római-part 70 hektáros területe, tehát ki kellene sajátítania a Magyar Államnak és le kellene bontatni minden épületet, nem pedig tervezgetni a további beépítését!Mindaddig, amíg véglegesen el nem dől, hogy hol lesz ezek szerint a végleges elsőrendű fő árvízvédelmi nyomvonal – lévén adott esetben még a Nánási út – Királyok útja nyomvonal is valós alternatíva lehet két hatályos jogszabály ellenére – a terveztetési munkálatokat javasoljuk felfüggeszteni!
7#	2019.10.15	Visszamenőleges vizsgálat tárgyává kell tenni legalább a parttal érintkező telkekre vonatkozóan– a közcélú használat lehetőségének korlátozását (az egyes telkek állami/önkormányzati privatizálását, értékesítését, átadását, tartós bérbe adását, üzemeltetésbe adást, stb.)– az építési engedélyezéseket tételesen, azok jogszabályi hátterét, ezek helyi értelmezési gyakorlatát. (A hullámtérre jog szerint ki lehetett adni ezeket?)Mindez annak érdekében fontos, hogy az aktuális szabályozási terület minél több lehetőséghez, mozgástérhez jusson, az esetleges tévedések, hibák ne ismétlődhessenek meg.

A fenti vélemények az október 14-ig meghirdetett véleményezési szakaszra érkeztek az info@obvf.hu-ra.