Tervszintetizáló alkalom a Hunor utcánál

by ATakacs

November 17-én tartottuk közösségi tervezésünk tervegyesítő alkalmát. Az erre az estére kitűzött célunk az volt, hogy összekapcsoljuk az eddig párhuzamosan futó tervezési területeket, megnézzük a szakértői javaslatokat, átbeszéljük a felmerült verziókat, és kijelöljük azokat irányokat, ami alapján tervezőink tovább tudnak dolgozni.

Az alábbiakban egy a szokásosnál is hosszabb bejegyzés következik, hiszen témánk is rendkívül gazdag volt, ugyanis ezúttal több téma és témánként több verzió is bemutatásra került. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a korábbi fejleményeket itt nem mutatjuk be részletesen, hanem az előzményekhez képest történt változásokra és az új információkra koncentrálunk.

Az egyik leglátványosabb újdonságot az jelentette, hogy a forgalomtechnikai alkalom (és az ahhoz a bejegyzéshez érkezett vélemények) alapján kimondtuk: megnöveljük a létrejövő új park területét azzal, hogy a koncepcióban szereplő rövid de kétirányú gépjárműforgalomra tervezett átkötőutat kihúzzuk a tervekből, és így a garázssortól a Raktár utca 56-ig egy egységes park jöhet létre. Egy egysávosra szűkített burkolt felület így is megmaradt annak érdekében, hogy szükség esetén – például baleset miatt, vagy a tűzoltóság számára – ideiglenesen megnyitható legyen az autós átjárás a parkon keresztül. Ez a változtatás mind a park tájépítészeti terveiben, mind a úttervezésben és a forgalomtechnikában is újabb lehetőségeket nyitott meg.

A Cella Trichora melletti park elrendezésének változatai

Fodor Emese tájépítész két tervváltozatot mutatott be a Cella Trichora melletti park kialakítására.

A tervek elkészítése során fontos szempont volt, hogy olyan zöld oázis jöjjön létre, amely kellemes pihenő- és találkozóhelyet biztosít a környéken élők számára. A tervezés során figyelembe vették a gyalogosok átkelési szokásait, a lakossági igényeket, valamint a projekt szempontrendszerét is.

Mindkét tervváltozatban négy, legyezőszerűen elrendezett gyalogos út tagolja a parkot. Az útvonalak a tervezők helyszíni megfigyelései és a környéken élők javaslatai alapján a Körte utcába vezetnek, elsősorban annak szélesebb, gyalogosjárda felőli oldalához kapcsolódva.

A fák elhelyezését jelentősen befolyásolják a munkálatok során felszínre került régészeti romok. A tervváltozatok mindegyike a park méretéhez igazodó számú fa telepítésével számol, az ültetési lehetőségek figyelembevételével.

A két tervváltozat elsősorban a különböző funkciók és berendezési elemek elrendezésében tér el egymástól.

Mint az a korábbi beszámolókban is olvasható, az Első Óbudai Általános Iskola javaslata az volt, hogy a parkban jöjjön létre egy olyan közösségi tér, amely lehetőséget biztosít szabadtéri tanórák és foglalkozások megtartására. A közösségi tervezési műhelymunka résztvevőinek októberben tetszett az iskola felvetése. A csoportok egyöntetűen úgy helyezték el ezt a közösségi, kiülős funkciót, hogy az a régészeti romok közvetlen szomszédságába kerüljön.

A Fodor Emese által bemutatott két tervváltozat közötti legfontosabb különbség éppen ennek a közösségi térnek az elhelyezésében mutatkozik meg.

Az első tervváltozat a közösségi tervezési műhelymunka során kirajzolódó lakossági elképzelést követi: a közösségi tér a romok közvetlen szomszédságába kerülne, az általuk meghatározott területen.

A különböző funkciók a Raktár köz felőli zöldterületen, egymáshoz közel helyezkednének el. A sakkasztal kissé elkülönülne a többi berendezési elemtől.

A második tervváltozat valamivel szétszórtabban helyezi el a park berendezési tárgyait és funkcióit. A Cella Trichora közvetlen közelében egy kisebb, leülésre alkalmas teret alakítana ki, míg az iskola által javasolt nagyobb közösségi tér a park belsőbb részére kerülne.

A tájépítészi megfontolás szerint tematikusan valóban indokolt lenne a közösségi tér Cella Trichora melletti elhelyezése, azonban a régészeti romok jelenléte miatt ezen a területen bizonytalan a megfelelő árnyékolás biztosítása.

Amennyiben a közösségi tér kialakításakor további romok kerülnek elő, előfordulhat, hogy ezen a területen egyáltalán nem, vagy csak korlátozott számban lehet fákat ültetni. Ez jelentősen megnehezítené a természetes árnyékolás megoldását, és a közvetlen napsütés miatt a közösségi tér használhatósága is korlátozottá válhatna.

A napvitorlák alkalmazása sem jelent feltétlenül megoldást, hiszen azok rögzítéséhez szintén beton alapozásra van szükség, amelynek elhelyezése a régészeti romok miatt ugyancsak bizonytalan.

A fenti bizonytalanságok miatt a tervezői javaslat az, hogy a nagyobb közösségi tér inkább a park belsőbb részén kapjon helyet, ahol kedvezőbb feltételek biztosíthatók a használatához. A romok közvetlen szomszédságában lévő parkrész így egy-két ülőbútorral, valamint egy fitneszponttal egészülne ki. A tervező a fitneszfunkciót elkülönítette a többi, aktívabb használatot igénylő elemtől, és ebben a csendesebb parkrészben helyezte el.

A játékos funkciók ebben a tervváltozatban is a Raktár köz felőli területen kapnának helyet. A korábbi változathoz képest annyi módosítással, hogy ezt a területet egy burkolt gyalogos útvonal kötné össze a közösségi térrel.

Anyag- és stílushasználat

A tervezők három különböző stílusirányt mutattak be a park berendezési tárgyainak kialakítására.

Az első változat melegebb, barátságosabb hangulatot teremtene a fa bútorok alkalmazásával.

A fa bútorokkal kapcsolatban a közösségi tervezés során pro és kontra érvek egyaránt felmerültek. Előnyükként elsősorban a kellemesebb tapintás és hőérzet, valamint a természetes megjelenés emelhető ki. Hátrányként ugyanakkor a rendszeres karbantartás szükségessége, az időjárási viszontagságoknak való fokozott kitettség, illetve a könnyebb rongálhatóság merült fel.

A második változat középpontjában a kőből készült ülőbútorok állnak. Ezek esetében leginkább a hideg felületi hőmérséklet jelenthet hátrányt, ugyanakkor előnyük a tartósságuk és a Cella Trichora történeti környezetéhez illeszkedő, tematikus megjelenésük.

A harmadik stílusváltozat a fémből készült bútorokat helyezi előtérbe. A bemutatott koncepció hullámos, illetve körkörös formavilággal dolgozik.

A lakossági észrevételek között felmerült a fémbútorok hőérzetével kapcsolatos aggály is. Télen a fémfelületek kellemetlenül hidegek lehetnek, nyáron pedig a napsütés hatására jelentősen felmelegedhetnek, akár annyira is, hogy a naposabb területeken ülésre alkalmatlanná váljanak. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy ennek a változatnak lehetnek a legalacsonyabbak a költségei.

Burkolat

A sétányok felülete térkő borítást kapna. A tervező többféle térkő mintát mutatott be, ötletként felmerült a romokkal összhangban a rusztikusabb térkő ötlete.

A sétányok keskenyebb sávokban vezetnének végig a parkon. Mivel a térkőburkolat nem nagy, összefüggő felületet alkotna, hanem kisebb, a zöldfelületek közé ékelődő útvonalakat, ezért a tervezői elképzelés szerint nem szükséges vízáteresztő kialakítás. A csapadékvíz elvezetése a burkolt felületekről közvetlenül a szomszédos zöldfelületekre történhetne (akárcsak a Hunor utca megújuló járdái esetében).

Játékok, funkciók

A közösségi tervezési műhelyalkalmak során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a környéken már több jól felszerelt játszótér is található, ezért a parkban nincs szükség egy újabb, minden igényt kielégítő játszótér kialakítására.

A projekt egyik fontos szempontja, hogy a lehető legkevesebb zöldfelületet kelljen burkolattal ellátni. Ennek megfelelően a játékok kiválasztásánál is előnyt élveztek azok a megoldások, amelyek kisebb burkolt felület kialakításával megvalósíthatók.

A résztvevők és a tervezők elképzelései alapján jól illeszkedhetnek a városi parkba az olyan, több korosztály számára is használható, ügyességet fejlesztő, játékos megállópontok, amelyek a parkon való áthaladás közben is lehetőséget biztosítanak egy rövid időre történő megállásra és kikapcsolódásra.

A lakossági észrevételeket is figyelembe vevő tervezői javaslat többek között egyensúlyozó játékot, rugós lépegetőt, sakkasztalt, golyós játékpanelt, valamint egy mókuskereket tartalmaz. Utóbbi oldala gravírozható lenne, így akár a különböző történelmi korok változását is szimbolizálhatná, kapcsolódva a terület történeti jelentőségéhez.

A mókuskerekek kapcsán észrevételként merült fel a használat közben keletkező zaj kérdése. A hangos működés zavarhatja a környéken élőket, ezért ennek a szempontnak a további tervezés során is érdemes figyelmet szentelni.

A fitneszpont kialakítására a tervező kisebb helyigényű, kompakt eszközökre mutatott példákat, ami akár romok környezetéhez és hangulatához illeszkedő mászófal képében is testet ölthet.

A Hunor utca többi része

Mint az ismert, a fejlesztés a Hunor utca Hévízi úttól Váradi utcáig tartó szakaszát érinti, ezen a területen faltól-falig megújul az utca. A korábban már bemutatott tervekhez képest az alábbi változásokat mutattuk be az alkalmon:

  • A Hévízi úti csomópont áttervezésre került, hogy ne csak a gyalogosbiztonság növekedjen (ami az eredeti tervekben is szerepelt már), hanem a közúti forgalom számára is sokkal kedvezőbb helyzet jöjjön létre. A csomópont átszervezésével a jelenlegi ötágú kereszteződés négyágúvá válik – de erről részletesebb is írunk lentebb, a Hévízi út kapcsán.
  • Hunor átkelő

A koncepciótervben szerepelt egy kiemelt gyalogátkelőhely nagyjából a Hunor utca 31. közelében. A részletes tervezés során kiderült, hogy ez különböző adottságok – autókihajtó, mélygarázslejárat – miatt azon a helyszínen nem valósítható meg, ezért a tervezők a Körte utca felé mozgatták el. Mint a találkozón elhangzott, még vizsgálják, hogy a most bemutatott megoldás mellett a vízelvezetés megfelelő-e a garázssornál, mert ha nem, akkor újabb javaslattal állnak majd elő.

  • A korábban jelzett igényeknek megfelelően áruszállító, csomagszállító parkolót jelöltek ki a Hunor utca 30. közelébe.
  • A Hunor utca egész hosszában helyszínek lettek kijelölve a lakóházak kukái számára. (Ezeket a terv kék ikonokkal jelöli.)
  • Az óvoda kijáratánál a kiszélesedő zöldfelület a korábbinál valamivel rövidebb, kompaktabb lett. Az ebbe kerülő környezeti edukációs és identitáserősítő elemekre a tájépítészek hoztak néhány inspirációs előképet.

A Hévízi út elejének távlati terve

A november 10-i alkalom beszámolójában részletesen leírtuk már, hogy milyen elvek mentén képzelik a környékbeliek a Hévízi út Vörösvári út és Hunor utca közé eső szakaszának megújulását. Az is elhangzott, hogy most azért foglalkoztunk kiemelten ezzel a szakasszal, mivel a csomópont már az Egészséges Utcák fejlesztéshez kapcsolódóan átépül, és ezt a jövőkép ismeretében, ahhoz igazítva szerettük volna megtervezni. Az utcaszakasz többi részének részletes megtervezése nem volt a projektünk feladata, de tervezőink elkészítették és bemutatták azt a vázlatot, ami majd alapul szolgálhat egy részletes úttervezői és tájépítészi munkához.

Forgalomtechnika

A forgalomtechnika kapcsán – az ebben a témában megtartott november 4-i találkozó alapjá  – négy változatot hoztak tervezőink. Mivel az eldőlt, hogy a park keresztforgalma megszűnik, a négy verzió sarokpontját a másik nagy kérdés, vagyis a Kunigunda-Hévízi-Veder csomópont átjárhatósága jelentette, és az erre adott négy lehetőség (kétirányú forgalom, egyirányú forgalom egyik vagy másik irányba, valamint a teljes lezárás) alapján forgatta az érintett utcák irányait. Mint az képeken is látható, az egyes változatok a Berend és a Meggyfa utcák irányának logikus változtatásaival jártak.

Hamar kiderült, hogy a találkozó résztvevői között nagy különbség van abban, hogy ki melyik változatot értékeli a legpozitívabbnak. Éppen ezért is abban maradtunk, hogy a négy változatra már megkért (de még meg nem érkezett) forgalmi ráterheléses modellezés eredményei alapján szülessen majd végső döntés a forgalmi rendről.

Ezúton is nagyon köszönjük a részvételt és a közös gondolkodásba fektetett energiát mindenkinek, aki ellátogatott az alkalomra! Ezúttal is kíváncsiak vagyunk azok véleményére is akik nem tudtak részt venni a találkozón – meglátásaikat az alábbi űrlapon keresztül küldhetik be nekünk a legegyszerűbben. December 2-án pedig ismét várunk szeretettel mindenkit, hogy prezentálhassuk az őszi közösségi tervezés végeredményét!