2026. október 8-án 17:30-tól a budafoki Klauzál Házban vártuk az érdeklődőket, hogy beszámoljunk arról, mi történt a LIFE Biodiverz Város projekt egyik helyszínén, a Tétényi-fennsíkon tavaly őszi lakossági fórumunk óta. Akkor a cél az uniós támogatással megvalósuló természetvédelmi fejlesztés bemutatása volt, most pedig már az elmúlt egy év eredményeiről is be tudtunk számolni.
Az esemény előadásairól készült videóanyagot IDE KATTINTVA nézheti vissza. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.
Az előadások összefoglalása
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze Budapest természeti értékeinek bemutatásával vezette be a programot. Előadásában hangsúlyozta, hogy a védett területek kezelését az őshonos élővilág megőrzésének szempontjai határozzák meg. Védelmükben a Főpolgármesteri Hivatal hatósági és szervezési feladatai, a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálat ellenőrző munkája és a FŐKERT élőhelykezelési tevékenysége kapcsolódik össze.
A 2024–2031 között megvalósuló LIFE projekt természetvédelmi céljaira 1,4 milliárd forint fordítható. A program 74 hektár új védett terület létrehozását és 271 hektár helyreállítását vállalja, továbbá Budapest biodiverzitási stratégiájának elkészítését és szemléletformáló tevékenységeket is magában foglal. Három célterülete a Mocsáros, a Kőérberki szikes rét–Őrmező és a Tétényi-fennsík. A vizes élőhelyeken a vízmegtartás javítása, a gyepterületeken a természetközeli fenntartás áll a beavatkozások középpontjában.
A Tétényi-fennsík 130 hektáros helyi védett területéből 103 hektár Natura 2000 terület is. A korábban katonai gyakorlótérként használt fennsík értékes gyepjei számos védett fajnak adnak otthont, például a homoki kikericsnek, a törpe nősziromnak és a pannon gyíknak. A program az inváziós fajok és a túlzott cserjésedés visszaszorításával, az épületromok felszámolásával, valamint a legeltetés visszaállításával kívánja helyreállítani az élőhelymozaikot. Bardóczi Sándor kitért a területhasználók együttműködésére is: a kutyák pórázon vezetése és az ösvényeken maradás az élővilág, illetve a később megjelenő legelő állatok védelmét egyaránt szolgálja.
Barabás Sándor természetvédelmi szakreferens előadása a fennsíkon zajló és tervezett beavatkozások gyakorlati hátterét részletezte. Ismertette, hogy a terület jelentős része korábban nyílt, fátlan élőhely volt, amelynek állapotát a korábbi, katonai célú használathoz kapcsolódó legeltetés is alakította. A használat felhagyását követően a cserjék terjedése és záródása visszaszorította a gyepeket, és az inváziós fajok is elszaporodtak.
A helyreállítás első feladata az értékes élőhelyek felszabadítása. A felhagyott katonai használat után megmaradt romok, betonfelületek, vasmaradványok és hulladék eltávolítása mellett szükség van a túlzottan elterjedt cserjeállomány és az idegenhonos növényzet kezelésére. A legsűrűbb cserjések nagyobb összefüggő foltjain a FŐKERT cserjezúzó gépe segíti a munkát.
A növényzet eltávolítását további kezelésnek kell követnie. A felszabadított területek kezdetben gyomosodhatnak, a cserjék pedig megfelelő fenntartás nélkül ismét teret nyerhetnek. A rekonstrukció ezért több lépésből álló folyamat: a gyomosodás kezelése, a cserjeállomány kontrollja és az inváziós fajok elleni védelem a későbbi években is feladatot jelent. A bemutatott tervekben őshonos fafajú erdők kialakítása is szerepelt.
Ennek a fenntartási rendszernek egyik meghatározó eszköze a legeltetés. A tervek szerint elsősorban juhok, kisebb számban kecskék jelennek meg a fennsíkon. Lehetőség szerint pásztoroló legeltetést alkalmaznak, de területváltásos megoldás is szóba jöhet. A módszert a rekonstrukció előrehaladásához és az elérni kívánt természetvédelmi hatáshoz igazítják. A bemutatott alacsony legelési nyomás hektáronként 0,2 állategység; egy juh 0,15 állategységnek felel meg, így ez megközelítőleg 1,3 juhot jelent hektáronként.
Barabás Sándor kiemelte a rendszeres monitorozás jelentőségét. A kezelés hatását figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén változtatni kell az alkalmazott módszeren. A fórumon az értékes, a terület állapotáról információt adó fajok követése is szóba került.
Lendvai Csaba a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviseletében az önkéntes élőhelykezelési akciókat és az oktatási tevékenységeket ismertette. Az MME több mint tíz éve működik együtt a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesülettel a Tétényi-fennsíkon. A programok budapesti lakosoknak és céges csapatoknak is lehetőséget kínálnak arra, hogy részt vegyenek a tájidegen cserjék visszaszorításához kapcsolódó munkában. A bemutatott céges akciókon több vállalattól összesen 150 munkatárs dolgozott, a lakossági alkalmon pedig 56 résztvevő segített.
Az önkéntesek közel fél hektárnyi védett gyepről hordták le a levágott tájidegen cserjéket.
A környezeti nevelési programokat az MME és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közösen biztosítja budapesti oktatási intézmények számára. A foglalkozások a városi biodiverzitás, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét ismertetik meg az iskolás korosztállyal. A kínálatban a „Mocsáros az iskolában”, a „Biodiverzitás kóstoló vándortanösvény” és a „Mocsáros kalandjáték” mellett terepi foglalkozások is szerepelnek a Mocsároson és a Tétényi-fennsíkon.
A projekt időszakában legalább 7000 diák elérése a cél, évente megközelítőleg 1200 tanuló bevonásával. A 2025/26-os tanévben 32 foglalkozás valósult meg, amelyeken 27 intézményből 1676 diák vett részt. A 2026/27-es tanévre 30 foglalkozást terveztek; a fórum idején ezek közül 16 volt még szabad. A programok ingyenesek, de korlátozott számban érhetők el.
Lakossági kérdések és válaszok
- A kutyasétáltatás szabályairól elhangzott, hogy a kutyákat pórázon, a meglévő utakon kell vezetni, az ürüléküket össze kell szedni, és az ásást, kaparást meg kell akadályozni. Az ösvényekről letérés taposási kárt okozhat, az ásás védett növényeket pusztíthat el, és a bolygatás az idegenhonos inváziós fajok terjedésének is kedvezhet.
- A pórázhasználat indokai között a vadon élő állatok zavarása és a kutyák közötti konfliktusok mellett a legelő állatok védelmét is említették. A szabadon mozgó kutyák megriaszthatják a juhokat, akadályozhatják a legelést, illetve balesetet és súlyos sérülést is okozhatnak.
- Felmerült kutyaürülék-gyűjtő szemetes elhelyezésének igénye. A terület fő belépési pontjaira (elsősorban a szoborparknál lévő parkolóhoz) kutyaszemeteseket kellene kihelyezni, és azok ürítéséről is gondoskodni kellene – ebben elsősorban a kerületi önkormányzat együttműködéssel lehetne eredményt elérni.
- A kutyaürülék és a legelő állatok trágyájának különbségére adott magyarázat szerint a kutyák ürüléke többlettápanyagot juttat a talajba, ami megváltoztathatja a tápanyagszegény élőhelyek növényzetét. A kutyák által kapott készítmények maradványai, például a féreghajtóké, az ott élő szervezetekre is káros hatással lehetnek. A helyben táplálkozó juhok az elfogyasztott növények magjainak terjesztésében is szerepet játszhatnak.
- Egy résztvevő azt kérdezte, honnan „tudja” a juh, mit kell megennie. Az erre adott válasz szerint az egyes területeken megfelelő időben történő legeltetés nemhogy nem káros, hanem segíti a védett növények elterjedési területének növelését. A megfelelő legeltetési terv betartása pedig a terelést végző szakember, vagyis a juhász egyik fontos feladata.
- A legeltetés gyakorlati feltételei között szóba került az állatok elhelyezésére alkalmas hely megtalálása és a felügyelő személyzet biztosítása. A téli karámozást és az állategészségügyi kezelések környezeti szempontjait is érintették.
- A tulajdonviszonyokról elhangzott, hogy az érintett terület részben állami, katonai tulajdonban van, és a főváros tulajdonosi hozzájárulással rendelkezik a beavatkozásokhoz.
- Az ütemezés kapcsán a már elvégzett akác- és egyéb inváziósfa-eltávolítást követően a betonmaradványok, a sitt és a levágott biomassza elszállítását jelezték. A romok eltakarítása a tél folyamán kezdődhet. A következő feladatok között a legeltetés elindítása és az őshonos növényzet helyreállítása szerepelt.
- A levágott fás növényzet további sorsára vonatkozó kérdésre elhangzott, hogy azt aprítják, és mulcsként hasznosítják. A FŐKERT és a Fitoland kertészet felhasználása, valamint mulcs kerület (és akár a lakosok) részére történő felajánlása is szóba került.