Két októberi műhelyalkalmon, három kiscsoportban dolgoztak a környékbeliek a Hunor utca megújításának tervein. A résztvevők a pályázati koncepcióból kiindulva gondolták újra az utca és a leendő park kialakítását. A javaslatokban visszatérő igény volt a nagyobb, egybefüggő zöldfelület, az egyszerűbb gyalogos útvonalak és a több korosztály számára használható, nyugodt park. Több kérdésben hasonló elképzelések születtek, más részletekben különböző megoldásokat vázoltak fel a csoportok. Ezekre épülhet a novemberre tervezett közös, konszenzusos tervalkotás.
Két alkalom és három tervváltozat
Az Egészséges Utcák Program keretében támogatást nyert Hunor utcai fejlesztés közösségi tervezésének műhelyalkalmait 2026. október 14-én és 16-án tartottuk az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő tárgyalójában. Eredetileg három időpontot hirdettünk meg, hogy a lehető legtöbb érdeklődő találjon magának megfelelő alkalmat; az október 10-i műhely azonban az alacsony jelentkezőszám miatt elmaradt (az arra jelentkezők azonban a megrendezett alkalmakon részt tudtak venni). A műhelyek célja az volt, hogy a környékbeliek a terület adottságait és a pályázati feltételeket figyelembe véve saját tervváltozatokat állítsanak össze. A 4–6 fős kiscsoportoknak körülbelül két órájuk volt arra, hogy egy-egy egységes, vázlatszintű elképzelést dolgozzanak ki. Október 14-én két csoport, október 16-án egy további csoport készített javaslatot.
A pályázati koncepció adta a kiindulópontot
A pályázatra két évvel ezelőtt benyújtott koncepcióterv már a tavalyi és az idei, fejlesztéssel kapcsolatos rendezvényeken is megismerhető volt. Emlékeztetésképp: ez a terv a Hunor utca Váradi utca és Hévízi út közötti szakaszának teljes, faltól falig történő megújítását irányozza elő. Az úttest új kopóréteget kapna, a járdák egységes burkolattal, mindenütt legalább másfél méteres szélességgel épülnének újjá, a zöldfelületek pedig megújulnának és növekednének. A koncepció a teljes szakaszon a 30 km/órás övezeti sebesség megtartása mellett annak betartását segítő kialakítást javasol. Sávelhúzások és a járda szintjére emelt gyalogos átkelőhelyek segítenék a forgalom csillapítását és a gyalogosok biztonságos átkelését. A tervben a gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint a zöldfelületek nagyobb szerepet kapnak: csökkentett forgalom, kényelmesebb és biztonságosabb járófelületek, valamennyivel kevesebb parkolóhely és kulturáltabb utcakép szerepelnek az elképzelésben.
A koncepció leglátványosabb eleme a Hunor–Raktár–Kunigunda–Körte csomópont, ahol a három átkötő útból egy maradna meg, így a romok felőli oldalon összefüggő park jöhetne létre. A parkban zöldítés mellett a helyben töltött időt szolgáló elemek is megjelennének. A koncepció padokkal, elszórtan elhelyezett hintákkal és rugós játékokkal, pingpongasztallal és sakkasztallal számol.
Ez a koncepció adta tehát a kiindulópontot az októberi műhelymunkáknak. A tervben megjelenő funkciók szükségességét, elhelyezését és egymáshoz való viszonyát is végiggondolták a résztvevők, foglalkoztak az utcát érintő kisebb-nagyobb beavatkozással és a forgalmi renddel is.
Két további, a koncepciótervben nem szereplő felvetés is bekerült a közös gondolkodásba: az egyik az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete kezdeményezése, akik az Óbudán nyugvó Csontváry-Kosztka Tivadar emlékére egy cédrus ültetését javasolták a kialakuló parkba. A másik az itt található általános iskola kezdeményezése, akik egy olyan „tanulókör” kialakítását javasolták, amely akár egy egész osztály számára lehetővé tenné szabadtéri tanóra megtartását a parkban.
Az október 14-i csoportok kevesebb burkolatot és visszafogottabb parkhasználatot javasoltak
Az első alkalom két csoportjának munkájában sok hasonló szempont jelent meg. A parkot alapvetően zöld, nyugodt, többféle időtöltésre alkalmas térként képzelték el, ahol az aktív használatot szolgáló eszközök visszafogottan kapnak helyet. Külön játszótér kialakítását nem tartották szükségesnek, mivel a közelben már működik az igényeket kielégítő játszótér. Inkább néhány, a parkhoz illeszkedő játékelem elhelyezését támogatták. Mindkét csoport fontosnak tartotta, hogy az aktív funkciók biztonsági okokból a park belsejébe kerüljenek. A nyugodtabb tevékenységeknek a romok közelében kerestek helyet: ide javasolták a sakkasztalt, és itt látták megfelelőnek az iskola által felvetett, szabadtéri tanórákra használható ülőhelyes terület kialakítását is. A csoportok 1-2 sajátsúlyos szabadtéri tornaeszköz (pl. húzódzkodó) telepítését is javasolták.
A park útvonalainak átalakítása mindkét asztalnál hangsúlyos témává vált. A résztvevők szerint a koncepciótervben szereplő járdák túlságosan felszabdalják a teret. Ezért azt keresték, hogyan maradhatnak meg a valóban szükséges gyalogos kapcsolatok úgy, hogy közben több összefüggő zöldterület jöjjön létre. Mindkét csapat a park Raktár utca felőli oldalán látott olyan járófelületeket, amelyek összevonásával még egységesebb parkot lehetne létrehozni.
A két változat között a megtartandó eszközök körében különbségek is voltak. Az egyik csoport a koncepcióban szereplő függőhintát és rugós játékot megtartotta, és fészekhintával, valamint hagyományos hintával egészítette ki az elképzelést. A pingpongasztalt az egyik csoport beillesztette a saját változatába, a másik viszont elhagyta. A park általános karakteréről tehát hasonlóan gondolkodtak, de arról már eltértek a vélemények, hogy pontosan mely eszközök illenek legjobban ebbe a környezetbe.
Csontváry emlékezete és a cédrus helyigénye
A Csontváry-emlékhely kialakítását mindkét október 14-i csoport elképzelhetőnek tartotta, ugyanakkor a cédrussal kapcsolatban több aggály is felmerült. Mint elhangzott, ez a fafaj igen lassan nő, ezért jelentősebb árnyékot csak több évtized múlva adna, végső állapotában viszont olyan nagyra nő, hogy helyigénye korlátozhatná további fák ültetését, gyökere pedig a földben lévő romokat károsíthatja. Ezek a felvetések a résztvevők mérlegelési szempontjai voltak; a fa elhelyezhetőségének megítéléséhez további szakmai vizsgálat szükséges. A két csoport közül így az egyik egyáltalán nem támogatta a fa ültetését, ugyanakkor egy más típusú Csontváry-emlékhely (pl. emléktábla) kialakítását nem vetették el.
Javaslatok a Hunor utca mindennapi használatához
Az október 14-i műhelyen a parkon túl az utcai környezet több részlete is szóba került. Az egyik csapat a forgalomcsillapító küszöb helyét a koncepciótervhez képest módosítanák: a Hévízi úthoz közelebb eső pont helyett a Hunor utca 24–26. számú házak szervizútja és a 29. szám közötti szakaszra javasolták.
Kerékpártároló elhelyezésére is konkrét helyszíneket neveztek meg. Az egyik a javasolt küszöb környezetében, a Hunor utca páros oldalán kaphatna helyet; további tárolót pedig a páratlan oldalon, a Hévízi út és a Hunor utca kereszteződésétől távolabb eső részen látnának szívesen. A másik csapatnál pedig felmerült az elektromosautó-töltő telepítésének igénye is a Hunor utca közvetlen környezetében, és erre konkrét helyszínjavaslatot is tettek.
Az egyik csapat munkájában a hulladékszállítás napjain tapasztalt helyzet külön problémaként jelent meg. A kihúzott kukák a résztvevők beszámolói szerint akár fél napon át hosszabb járdaszakaszokat foglalhatnak el. Ennek rendezésére például járdaöblök kialakítása merült fel. A koncepcióterven a parkkal szemben szereplő hulladékgyűjtő helyét is átgondolnák: a gyűjtő körül a gyakorlatban kialakuló rendetlenség miatt az elhelyezést további egyeztetést igénylő kérdésnek tekintették.
Az érintett utcák forgalmi irányairól is sok beszélgetés zajlott. Volt, aki elfogadhatónak látta a koncepciótervben adott javaslatot, és azzal mindenki egyetértett, hogy a Hunor utca Váradi u. felőli részének egyirányúsítása helyes megoldás, de a park körüli irányokban voltak kisebb változtatási javaslatok is.
Az október 16-i változatban is a zöldfelület összefüggése volt a fő szempont
A második műhelyalkalomra kevesebben látogattak el, így ott egy közös csoportban dolgoztunk. A bevezető beszélgetésben ez az asztaltársaság is üdvözölte a park kialakítását, és egyetértettek azzal az alapelvvel, hogy a gépjárműforgalom csillapításával biztonságosabbá váljon a gyalogos közlekedés. A koncepciótervet áttekintve számos javaslat fogalmazódott meg:
A csoport alapvetően az aktív funkciók számának csökkentésében gondolkodott, és a kisgyerekek helyett – már csak az elkerítés hiánya miatt – inkább az idősebbek, felnőttek által használható funkciókat preferálták (így a koncepcióban található javaslatok közül még leginkább a függőhinta, a ping-pong asztal és a sakkasztal maradhatott a „helyén”). Ezen eszközök elhelyezésében is hangsúlyos szempontként jelent meg a biztonság. A parkon átvezető utak átszervezésével nagyobb egybefüggő zöldterületet szerettek volna nyerni. A Körte utcával szemben egyenesebb vonalvezetésű gyalogos kapcsolatot javasoltak, ami a Körte utca déli oldalára vezetne, valamint a Raktár utca felőli járdaszakaszokat is összevonnák. Ezzel az elképzelésük szerint csökkenthető lenne a burkolt felületek tagoltsága, és kevésbé darabolódna fel a park.
A „Csontváry-cédrus” ültetését ez a csoport nem támogatta. Új zöldítési ötletként felmerült egy Miyawaki-módszerrel telepített kiserdő kialakítása az egyik résztvevő részéről, de azt is belátták, hogy a faültetések lehetőségeit erősen behatárolhatják majd a még fel nem tárt történelmi emlékek. Javaslatként került elő a csapadékvíz gyűjtése a Raktár utca 56. épület tetejéről, ahol a koncepcióterv egyébként is esőkerttel számolt. Ezek az ötletek a növénytelepítés és a vízhasznosítás lehetőségeivel bővítették a közös tervezés szempontjait.
A mindennapi használatot szolgáló kiegészítések között a park mindkét végére kutyapiszokgyűjtőt javasoltak, továbbá kerékpárszerelő pont kialakítását is felvetették.
A környező utcák forgalmi rendjét is együtt vizsgálnák
Az október 16-i csoport a tágabb környék forgalmi kapcsolataival kapcsolatban is fogalmazott meg javaslatokat. A Hunor és a Raktár utca számára ellentétes irányú egyirányú forgalmi rendet javasoltak. Emellett felmerült a Váradi utca, valamint a Berend és a Veder utca egyirányúsítása is. Ahogy a találkozón is elmondtuk, ennek a kérdésnek bővebb tárgyalására lesz lehetőség a november 4-i forgalomtechnikai alkalmon.
Közös irányok és továbbgondolandó kérdések
A három változatban több lényeges közös irány rajzolódott ki. A résztvevők nagyobb, kevésbé felszabdalt zöldfelületet szeretnének, és ehhez a park útvonalainak egyszerűsítését javasolták. A járdák pontos vonalvezetésére különböző megoldásokat kerestek, de az alapvető cél hasonló volt: a szükséges áthaladási lehetőségek megtartása mellett minél több hely jusson a növényzetnek.
Szintén visszatérő szempont volt az aktív funkciók biztonságos, belső elhelyezése és összterületük (csoportonként eltérő mértékű) csökkentése. A csoportok a különböző korosztályok igényeit is mérlegelték, a hintázástól és pingpongozástól a sakkozáson át az idősebbek számára is használható mozgáslehetőségekig. A romok melletti szabadtéri tanulóhely mindkét alkalmon helyet kapott az elképzelésekben, így az iskola felvetése az összes csoport javaslatában megjelenik olyan területként, amit egyébként nem csak az iskola, hanem a teljes helyi közösség használni tud majd. A park eszközeinek pontos kiválasztásában és a célcsoport tekintetében ugyanakkor voltak különbségek a csoportok között.
A közlekedés, a kerékpáros kiegészítők, a hulladékgyűjtés és a csapadékvíz kezelése terén további konkrét helyi szempontok gyűltek össze. Ezek egy része közvetlenül az utca és a park részletes kialakításához kapcsolódik, más részük a környék forgalmi rendszerének vagy a fenntartás módjának további vizsgálatát igényli.
A műhelyek eredményeként három elrendezési vázlat született meg. A továbbiakban a tervezők a közös irányokra – és természetesen a pályázatban vállalt kötelezettségekre és a helyi adottságokra – építve készítik el azt a konszenzusos tervet, amit novemberben véglegesítésre ismét a közösségi tervezés résztvevői elé tárunk.
