Október 29-én ismét lakossági fórum helyszíne volt a Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központ. A LIFE Biodiverz Város projekt résztvevői a tavalyi találkozó óta elvégzett munkákról, a vízmegtartás előkészítéséről, az erdőátalakítás tapasztalatairól és a közösségi programok eredményeiről számoltak be. Az előadásokat a környéken élők kérdései és a szakemberek válaszai követték.
Az esemény előadásairól készült videóanyagot HAMAROSAN IDE KATTINTVA nézheti vissza. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.
A természet helyreállítása és a területhasználat összehangolása
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a fővárosi természetvédelem rendszerét és a LIFE Biodiverz Város projekt céljait mutatta be. Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeinek és természeti emlékeinek kiterjedése ma már meghaladja az ezer hektárt. Megőrzésükben a Főpolgármesteri Hivatal hatósági és tervezési munkája, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata és a BKM FŐKERT kezelési-fenntartási tevékenysége egészíti ki egymást.
A 2024 és 2031 között megvalósuló LIFE-projekt mintegy 1,4 milliárd forintos keretéből három kiemelt helyszínen – a Mocsároson, a Tétényi-fennsíkon és Kőérberek–Őrmező térségében – zajlik élőhely-helyreállítás. A vállalások között összesen 271 hektár természeti állapotának javítása, új területek védetté nyilvánítása és Budapest biodiverzitás-stratégiájának elkészítése is szerepel. A terepi beavatkozásokat oktatási, szemléletformálási és közösségi programok kísérik.
Az egykor a Duna árteréhez tartozó Mocsáros a lecsapolások és a különböző területhasználatok ellenére is gazdag élővilágot őrzött meg. Vizes élőhelyei, gyepei és erdőfoltjai többek között a magyar tarszának, a ligeti csillagvirágnak és a mocsári teknősnek biztosítanak élőhelyet. A helyreállítás célja ennek a változatosságnak a megőrzése: a mélyebben fekvő részek vízellátásának javítása mellett a szárazabb gyepek és a természetközeli erdők fennmaradása is fontos.
Bardóczi Sándor kitért a hulladék eltávolítására és a természetvédelmi célokat akadályozó területhasználatok rendezésére is. A korábban jogcím nélkül használt, túllegeltetéssel érintett terület visszavételét követően jelentős takarítás kezdődött, megteremtve a természetes regeneráció lehetőségét.
A gyepek megfelelő kezelését szabályozott, természetvédelmi szempontú legeltetés és mozaikos kaszálás segíti. A kis állatlétszámmal végzett, pásztorolt legeltetés változatos növényzet kialakulását támogathatja, ehhez azonban a nyáj zavartalanságát is biztosítani kell.
Az előadás külön foglalkozott a kutyasétáltatással. A szeptemberi közös bejáráson elindult párbeszéd célja, hogy a terület látogatása összeegyeztethető legyen a természeti értékek megőrzésével. Ennek alapvető feltétele a póráz használata, az ürülék összegyűjtése, a kijelölt ösvények követése és az ásás megakadályozása. Ezekkel a gazdák a vadon élő állatok és a legelő juhok zavarását, valamint a növényzet károsítását is csökkenthetik.
Elkészültek a vízmegtartást előkészítő tervek és vizsgálatok
Dr. Kiss Katalin, a Fővárosi Csatornázási Művek vízrendezési csoportvezetője a vizes élőhely helyreállításának előkészítéséről számolt be. A cél, hogy a területre érkező csapadékvíz lassabban távozzon, nagyobb része maradjon helyben, és több víz szivároghasson a talajba.
A tanulmányterv elkészítését hatósági egyeztetések, majd előzetes vizsgálati dokumentáció és környezetvédelmi eljárás követte. A tervezés során figyelembe kellett venni, hogy a Mocsáros jelentős része védett régészeti lelőhely, a projektterület egy része pedig vízbázis hidrogeológiai védőövezetébe esik. Az előzetes vizsgálati eljárás lezárult; a továbblépéshez szükséges engedélyezés ugyanakkor még nem fejeződött be.
A tervezők felszíni lefolyási és beszivárgási modellezéssel vizsgálták a beavatkozások várható hatását. A számítások a projekt határain túlnyúló területet is figyelembe vették, hogy a környező lakóterületekre gyakorolt hatások is értékelhetők legyenek. Az eredmények a helyben tározódó víz és a beszivárgás növekedését, valamint a lefolyás mérséklődését vetítik előre.
A tervezett megoldások között szerepel a Péterhegyi-árokból érkező víz területre történő kivezetése, a lefolyást lassító fenékküszöbök kialakítása és egyes belső árkok vízelvezető szerepének csökkentése. A Határ úti árok felől szintén terveznek vízbevezetést, a szennyeződések bejutásának mérséklésére pedig olajfogó műtárgyakat is előirányoztak. A modellezés a tervek finomítását is segítette: elvetettek például egy olyan megnyitást, amely a kívánt vízbevezetés helyett inkább elvezette volna a vizet.
Az engedélyezési és kiviteli tervek a közműegyeztetésekkel együtt elkészültek. A következő lépések között a vízjogi létesítési engedély megszerzése, a szükséges természetvédelmi engedélyezés és a kivitelezés környezetvédelmi feltételeinek kidolgozása szerepel. A megvalósítást vízszintmonitoring követi majd, amely segít értékelni a beavatkozások eredményét és szükség esetén módosítani a szabályozást.
Önkéntesek és diákok is részt vesznek a Mocsáros megismerésében és megóvásában
Lendvai Csaba, az MME helyicsoport-koordinátora az önkéntes és oktatási programok eredményeit ismertette. A Mocsároson az élőhelyvédelmi akciók középpontjában jelenleg az évtizedek alatt felhalmozódott hulladék eltakarítása áll. A munkában helyi lakosok és céges önkéntes csapatok is részt vesznek, az MME pedig az Aquincum–Mocsáros Egyesülettel is együttműködik.
Négy lakossági akción összesen 210 résztvevőt regisztráltak. Több hektárnyi területről gyűjtötték össze a hulladékot, és a takarítás tovább folytatódik. Az önkéntes munka a FŐKERT szakembereinek tevékenységéhez kapcsolódik, hiszen a nagyobb, különleges kezelést igénylő hulladékok elszállításához további szakmai és gépi segítség szükséges.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel közösen szervezett biodiverzitás-foglalkozások a budapesti oktatási intézmények diákjait szólítják meg. A projekt célja legalább hétezer tanuló elérése, a városi élővilág és az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentőségének bemutatásával. Az ingyenes, korlátozott számban elérhető programok között iskolai foglalkozások, vándortanösvény, kalandjáték és terepi alkalmak is szerepelnek.
A 2025/2026-os tanévben 32 foglalkozáson, 27 intézményből összesen 1676 diák vett részt. A 2026/2027-es tanévre tervezett harminc alkalomból a fórum idején még tizenhat volt szabad. Az előadó arra biztatta az érdeklődőket, hogy az iskolákhoz is juttassák el a részvételi lehetőség hírét.
Huszonhatezer csemete és az első év tanulságai
Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetének vezetője a Parkerdő kezelésében álló nemesnyárültetvény természetközeli erdővé alakításáról adott tájékoztatást. A 2025-ös vegetációs időszak után elvégezték a fakitermelés első ütemét, majd 2026 tavaszán összesen 26 ezer csemetét ültettek el: háromezer méretesebb facsemetét gödrös ültetéssel, további 23 ezret pedig magágyi csemeteként.
Az átalakítás célja, hogy az egyetlen klónból álló nemesnyárültetvény helyén őshonos, elegyes fa- és cserjeállomány alakuljon ki. Az első ütemben fekete és szürke nyár, mezei és hegyi juhar, mézgás éger, kocsányos tölgy és vadkörte került a területre. A cserjeszintet varjútövis bengével, kökénnyel és veresgyűrű sommal kezdték gazdagítani. A különböző igényű fajok együttes alkalmazása az eltérő termőhelyi adottságokhoz és a bizonytalanabbá váló éghajlathoz való alkalmazkodást szolgálja.
A kezdeti fakadás kedvező volt, és a szükséges nyári, kora őszi ápolásokat is elvégezték. A rendkívüli aszály azonban súlyos károkat okozott a még sekély gyökérzetű fiatal növényekben. A kiesést felmérték; a pótlás 2026/2027 telén következik, 2027-ben pedig folytatódnak az ápolások. A tervezett pótlási keret az aszályos év veszteségeinek kezelésére is elegendő.
Az erdőmegújítás szorosan összekapcsolódik a vízmegtartással. A helyben maradó többletvíz a fiatal állomány megerősödését és a későbbi aszályos időszakok átvészelését is segítheti. A fokozatos átalakítás hosszú távú célja egy változatosabb, ellenállóbb erdő létrehozása, amelynek fenntartása később folyamatos erdőborítás mellett történhet.
A lakosság kérdései és a szakemberek válaszai
Az előadásokat követő beszélgetésben elsősorban az erdőátalakítás mértéke, a vízmegtartás várható hatása és a terület látogathatósága foglalkoztatta a résztvevőket. Az alábbiakban témák szerint foglaljuk össze a felvetéseket és a válaszokat.
Kérdés: Mekkora változást jelent az erdőátalakítás? Minden idős fát kivágnak?
Az átalakítás a nemesnyárültetvényt érinti; a meglévő őshonos fákat és a változatosabb állományrészeket igyekeznek megőrizni. A munkák átmenetileg csökkentik az erdőborítást, de nem az egész terület egyidejű tarvágása a cél. A későbbiekben olyan elegyes erdőt szeretnének fenntartani, amely folyamatos erdőborítást biztosít.
Kérdés: Miért nem kisebb lékekben, több árnyék megtartásával újítják meg az erdőt?
A lékek méretét eleve a tájkép és az erdei mikroklíma védelmére törekedve választották meg, ezek jelentősen kisebbek az előírásokban szereplőknél. További csökkentésüket a projekt időbeli behatároltsága és a nagy fák döntésének és a későbbi munkavégzésnek a helyigénye korlátozza. Az átalakítást szívesebben végeznék hosszabb idő alatt, de a rendelkezésre álló támogatás a projekt hétéves időszakához kötődik.
Kérdés: Milyen csemetékkel történik az ültetés és a pótlás?
A fajválasztást a feltöltött, helyenként törmelékes talaj és a várható vízellátás határozza meg. A fekete és szürke nyár mellett eltérő nedvességigényű elegyfajokat is alkalmaznak. A kis csemeték nagyobb egyedszámú ültetése lehetőséget ad a természetes kiválasztódásra, az ápolások és pótlások pedig segítik a kívánt állomány kialakulását. A mélyebb ültetést több helyen a talajban található betontörmelék nehezítette.
Kérdés: Hogyan ellenőrzik az erdő megújulását és az élővilág változását?
Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás eredményességét, a fafajösszetételt és a fejlődést is ellenőrzi. Emellett természetvédelmi felmérések követik az élőhelyek és a fajok állapotát. A projektben az erdőátalakítás, a gyepkezelés és a vizes élőhely helyreállításának hatásait egyaránt monitorozzák.
Kérdés: Érdemi javulást hozhatnak a modellezésben szereplő, néhány százalékosváltozások?
A szakemberek szerint a helyben visszatartott víz kisebb növekedése is számít. A cél, hogy a mélyebben fekvő részeken hosszabb ideig maradjon meg a víz, javuljon a beszivárgás, és kedvezőbbé váljanak az élőhelyi feltételek. A szárazabb és nedvesebb foltok mozaikosságát meg kívánják őrizni; a vízborítás tartóssága a csapadéktól és az időjárástól is függ.
Kérdés: Milyen munkák várhatók a vízmegtartás érdekében, és mikor kezdődhetnek?
Az árkok egyes szakaszainak megnyitásával, fenékküszöbökkel és a belső lefolyások lassításával segítenék a víz szétterülését és beszivárgását. A munkákhoz helyenként gépi földmunka szükséges, de a fenékküszöbök nem nagyok ( 25-40 centisek). A kivitelezést az engedélyek megszerzése és a természetvédelmi szempontból megengedett munkavégzési időszak határozza meg, a tervek szerint 2027 őszén kerül majd rá sor.
Kérdés: Veszélyeztetheti a vízvisszatartás a környező házakat, illetve teljesen elzárják-e az árkokat?
A fenékküszöbök a lefolyás lassítását szolgálják, nem zárják el teljesen a víz útját: nagyobb vízmennyiség esetén a víz átbukhat rajtuk. A tervezés és a későbbi vízszintfigyelés során a környező lakóterületek védelmét is figyelembe veszik.
Kérdés: Összehangolják a projektet az Aranyhegy csapadékvíz-elvezetésével?
A kerületi önkormányzat külön csapadékvíz-gazdálkodási előkészítő munkát is végez, és ennek tervezői együttműködnek a LIFE-projekt szakembereivel. A cél, hogy a magasabban fekvő területekről érkező víz rendezett módon jusson a Mocsárosra, ahol hasznosulhat.
Kérdés: Miért száradtak ki az Óbuda vasútállomás felőli részen elültetett fasor fái?
A fákat egy korábban közparknak szánt területre, más helyszínekhez kapcsolódó fapótlásként ültették. A magyar tarsza ottani előfordulásának megismerése után a természetvédelmi szempontok korlátozták a locsolójárművek behajtását, éppen az öntözés szempontjából fontos időszakban.
Kérdés: A földkupacokkal a gyalogosokat is ki akarják zárni? Lehetne kamerával visszaszorítani a szemetelést?
A lezárások célja az illegális gépjárműbehajtás és hulladéklerakás akadályozása; a gyalogos látogatás kizárása nem volt szándék. A jelzett bejutási nehézségek megvizsgálását vállalták. Két helyen sorompót terveznek, a kamerás megfigyelés lehetőségét pedig az illetékes rendészeti szervezettel megvizsgálják majd.
Kérdés: Lesznek új sétautak, közparki funkciók és szabad kutyafuttatási lehetőség? Mi történik a lovardával?
A hangsúly a természet helyreállításán és a meglévő gyalogos útvonalak megtartásán van. A séta és a természetjárás továbbra is lehetséges, a közparki funkciókat azonban a természetvédelmi célok korlátozzák. A vasút túloldalán indult meg egy olyan parkfejlesztés, amely a póráz nélküli kutyasétáltatásnak is helyet adhat. A lovarda tevékenységének más helyszínen történő folytatásáról egyeztetés indult, a jelenlegi helye ugyanis a Mocsáros legmélyebben fekvő része, ahol a LIFE projekt következtében vízborítás alakulhat ki.
Kérdés: Megmaradt a magyar tarsza? Mi történik a területen élő nagyobb vadállatokkal?
A magyar tarsza továbbra is jelen van a területen, a korábbi károsítás nem jelentette az állomány teljes eltűnését. A vaddisznók városi jelenléte tágabb, egész Budapestet érintő probléma, aminek hosszú távú megoldása intenzív gondolkodás tárgya jelenleg is.
Jövőre folytatjuk a párbeszédet
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a fórumon, kérdéseivel, észrevételeivel és javaslataival hozzájárult a beszélgetéshez, valamint mindazoknak, akik önkéntes munkájukkal segítik a Mocsáros megóvását. Jövőre ismét találkozunk, hogy beszámoljunk a projekt előrehaladásáról és közösen áttekintsük az újabb tapasztalatokat. Addig is érdemes figyelemmel kísérni a LIFE Biodiverz Város projekt honlapját és az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő híreit, ahol a munkálatokról, a közösségi programokról és a következő részvételi lehetőségekről is tájékoztatást adunk.