Hogyan őrizhetők meg a városi környezetben fennmaradt vizes élőhelyek? Mit lehet tenni az őshonos élővilág védelméért, és hol tart az Őrmezei-rétek védetté nyilvánítása? Ezekről is szó volt a LIFE Biodiverz Város projekt október 22-i lakossági fórumán, amelynek a TIT Stúdió Egyesület adott otthont.
Az esemény előadásairól készült videóanyagot HAMAROSAN IDE KATTINTVA nézheti vissza. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.
Természeti értékek a város szövetében
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a fővárosi természetvédelem és a LIFE Biodiverz Város program összefüggéseit mutatta be. A 2024 szeptemberétől 2031 augusztusáig tartó, hétéves projekt keretében Budapest mintegy 1,4 milliárd forintot fordíthat természetvédelmi célokra. A Fővárosi Önkormányzat hat projektpartnerrel dolgozik együtt, a Kőérberek–Őrmező helyszínhez kapcsolódó munkát Újbuda Önkormányzata támogató partnerként segíti.
A program három célterülete a Mocsáros, a Tétényi-fennsík, valamint a Kőérberki szikes rét és az Őrmezei-rétek térsége. Ezek eltérő adottságú élőhelyek, de közös bennük, hogy természeti értékeik megőrzése összetett, a szokásos fenntartáson túlmutató beavatkozásokat igényel. A projekt egészében 74 hektár új védett terület kijelölése és 271 hektár élőhely helyreállítása szerepel a vállalások között.
A munkák fontos része a vízháztartási problémák kezelése, az inváziós növényfajok visszaszorítása és az őshonos élővilághoz igazodó területkezelés. Az egyes helyszíneken alkalmazott módszereket a helyi adottságok határozzák meg: ilyen lehet például a mozaikos kaszálás vagy a szabályozott, extenzív legeltetés. A beavatkozásokat a változások nyomon követése és szemléletformáló tevékenységek kísérik.
Kőérberek és Őrmező: összetartozó élőhelyek
A Kőérberki szikes rét és az Őrmezei-rétek egykor ökológiai egységet alkottak, amelyet a Balatoni út választott ketté. A projekt egyik helyi célja, hogy erősítse a két terület közötti ökológiai kapcsolatot, és az őrmezei oldalon is biztosítsa a természetközeli élőhelyek megőrzését és helyreállítását.
A térség különlegessége a vizes élőhelyek és a gyógyvízkitermeléshez kapcsolódó vízbázisvédelmi területek jelenléte. A Kőérberki szikes rét Budapest egyetlen szikes élőhelye. Az őrmezei területen is számos védett faj találja meg életfeltételeit: az előadás többek között a pettyes gőtét, a fehér madársisakot, a farkasalmalepkét és a keleti rablópillét emelte ki.
A helyreállítás ezért több, egymással összefüggő feladatból áll. A vízmegtartást segítő megoldások mellett szükség van az inváziós fás és lágyszárú növények visszaszorítására, valamint természetvédelmi szempontú gyepkezelésre. A vízügyi beavatkozások előkészítését a Fővárosi Csatornázási Művek végzi, a növényzet kezelésében a BKM FŐKERT vesz részt.
A terület használatának lehetőségeit a vízbázisvédelem is meghatározza. Az előadás hangsúlyozta, hogy az Őrmezei-rétek érintett vízbázisvédelmi területe nem látogatható. A természetvédelmi helyreállítás tervezésekor ezekhez a kötöttségekhez is alkalmazkodni kell.
A vízvisszatartás terveit részletes vizsgálatok alapozzák meg
Dr. Kiss Katalin, a Fővárosi Csatornázási Művek vízrendezési csoportvezetője a vizes élőhelyek helyreállításának műszaki előkészítéséről számolt be. Az elmúlt időszakban tanulmányterv és előzetes vizsgálati dokumentáció készült, megindult a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárása, és elkészült az engedélyes és kiviteli terv is, közműegyeztetéssel.
Az előkészítés a környezetvédelmi és örökségvédelmi szempontokra egyaránt kiterjedt. Vizsgálták a régészeti érintettséget, felszíni vízmintákat vettek, és értékelték a levegőtisztaság-védelmi hatásokat. A gyógyvízkitermelés és a vízbázisvédelem miatt különösen lényeges feladat volt az egyedi kockázatértékelés, amely már a részletes tervek alapján vizsgálta a tervezett beavatkozásokat.
A vízmegtartás eszközei között fenékküszöbök létesítése és az árokmedrek átalakítása szerepel. Ezek várható hatásainak megismerésére a felszíni lefolyást és a talajba szivárgást is modellezték. A vizsgálat a terepviszonyok és a vízmozgások figyelembevételével elemezte, hol és milyen mértékben tározódhat víz, illetve hogyan változhat a talajvízszint.
A bemutatott eredmények szerint a projektterületen átlagosan csekély mértékben növekedhet a felszíni vízborítottság, miközben a terepi mélyedésekben és kisvízfolyásokban az átlagos vízhozam mintegy hat százalékkal csökkenhet. A projekt teljes területére átlagolva nem várható talajvízszint-emelkedés. Az előadás azt is kiemelte, hogy a gyógyvízkutak környezetében nem terveznek vízvisszatartó létesítményt. Ezek a megállapítások a modellezés előrejelzései; a tényleges változások követését a megvalósításhoz kapcsolódó vízszintmonitoring szolgálja majd.
A következő feladatok között a vízjogi létesítési engedély beszerzése, ezt követően a kivitelezés, valamint a vízszintek nyomon követése szerepel. A tavalyi fórum óta tehát elsősorban a megvalósítást megalapozó tervezés és vizsgálati munka haladt előre.
Hol tart az Őrmezei-rétek védetté nyilvánítása?
Barabás Sándor természetvédelmi szakreferens előadása mutatta be a védetté nyilvánítás folyamatát. Őrmező esetében a kezdeményezés 2019-ben állampolgári indítványból indult, amelyet Újbuda képviselő-testülete 2020-ban határozatban támogatott. Az előkészítés 2021-ben eljutott az érintettek részvételével megtartott egyeztető tárgyalásig.
Azóta további adatgyűjtés zajlott, és megkezdődött a LIFE projektből megvalósítható élőhely-helyreállítás tervezése. A sikeres pályázat új lendületet adott a védetté nyilvánításnak, ugyanakkor az eredeti elképzeléshez képest módosítások is felmerültek. Az eltelt idő és a tervezett változtatások miatt az előkészítés egyes lépéseinek megismétlését tartják indokoltnak: frissített alátámasztó dokumentáció készül, és újabb egyeztető tárgyalás összehívását tervezik.
A védetté nyilvánítás során a természeti értékek feltárása mellett a későbbi kezelés szabályait is meg kell határozni. A készülő kezelési terv rögzíti majd a természetvédelmi célokat, az elvégzendő feladatokat, valamint a területhasználat lehetőségeit és korlátait. A helyreállítás fő irányai között a megfelelő vízállapot biztosítása, a természetvédelmi kaszálás, az inváziós fajok elleni védekezés és a honos fafajokból álló erdők kialakítása szerepel.
A helyi jelentőségű védettségről a Fővárosi Közgyűlés dönthet rendeletben. A folyamat tehát még előkészítés alatt áll; a védettség hatálybalépését követné a hatósági táblák kihelyezése, a földhivatali bejegyzés és a kezelési terv szerinti természetvédelmi munka megkezdése.
Beszélgetés a fórum résztvevőivel
A bemutatókat lakossági kérdések és válaszok követték. A beszélgetés témáiról és az elhangzott válaszokról külön összefoglaló készül. Az alábbiakban röviden ezeket foglaljuk össze:
Kérdés: Beépíthető-e a terület, ahogyan azt egyes tulajdonosi elképzelések felvetették?
Válasz: A fővárosi szakemberek tájékoztatása szerint a bemutatott beépítési elképzeléseket a természetközeli területi besorolás és a vízbázisvédelmi korlátozások nem teszik lehetővé. A magántulajdon önmagában nem jelent beépítési jogosultságot.
Kérdés: Mit ad ehhez a természetvédelmi védettség?
Válasz: További védelmet biztosítana a természeti értékeknek, és meghatározná a megőrzésükhöz szükséges kezelés szabályait. A védetté nyilvánítás előkészítése folyamatban van.
Kérdés: Lehet-e majd sétálni, kutyát sétáltatni vagy tanösvényt kialakítani?
Válasz: A szigorúan védett vízbázisrészek megnyitására nincs lehetőség. Az ezeken kívüli területeken felmerülhet sétaút, tanösvény vagy más rekreációs használat, de ezekhez további tervezés és tulajdonosi egyeztetés szükséges. Az ilyen fejlesztések azonban nem a LIFE projekt részei, és a kerületi önkormányzatnál érdemes ezt kezdeményezni.
Kérdés: Mit nyernek a környéken élők, ha a terület jelentős része zárva marad?
Válasz: A megőrzött és helyreállított élőhelyek a kerítésen kívül is kedvezően hathatnak a környezetre: segíthetik a vízmegtartást és a helyi mikroklíma javítását.
Kérdés: Veszélyezteti-e a kiszáradás a területet?
Válasz: A szakemberek a Kőérberki szikes rét magasabban fekvő részein már érzékelik a szárazodást. A tervezett beavatkozások célja, hogy az érkező víz egy részét helyben tartsák, és ezzel segítsék az érzékeny élőhelyek fennmaradását.
Kérdés: Megakadályozhatja-e a magántulajdonos a természetvédelmi kezelést?
Válasz: A védetté nyilvánítást követően a tulajdonosnak tűrnie kell a jogszerű természetvédelmi kezelést. A szakemberek ugyanakkor együttműködésre törekednek; jelenleg a területre való bejutás is nehézséget okoz.
Kérdés: Megvásárolhatná-e az önkormányzat a magántulajdonú részeket?
Válasz: Elméletileg igen, de a fórumon elhangzottak szerint erre jelenleg nincs megfelelő pénzügyi fedezet. A természetvédelmi védettséghez ugyanakkor nem szükséges önkormányzati tulajdonba venni a területet.
Kérdés: Mit tehetnek a lakók, ha gyanús munkavégzést vagy természetkárosítást tapasztalnak?
Válasz: A főváros képviselői azt kérték, hogy az ilyen eseteket mielőbb jelezzék nekik, hogy kezdeményezhessék a szükséges intézkedést. Köszönjük minden résztvevőnek az aktív jelenlétet! A LIFE Biodiverz Város programról további információ a projekt honlapján érhető el.